Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Kiemeli a gyerek felelősségét, és elvileg segítene egy létező társadalmi problémán a Polgári törvénykönyv módosítása. Gyakorlatilag alig várható változás, ám van szakember, aki állítja, hogy a kormány logikátlanul lép, felmondja az európai konszenzust, és egymás ellen fordítja a generációkat.

Ismét változna a Polgári törvénykönyv (Ptk.), két új passzus erősítené meg a szülőtartás 2013-ban bevezetett intézményét, amely azt az Alaptörvényben szereplő, de már előtte is ismert általános elvet emelte a törvénybe, hogy nem csak a szülőnek kötelessége eltartani a gyerekét, hanem fordítva is így van.

Június 1-től tehát bekerülne a jogszabályba egy a szülők eltartásának kötelezettségét erősítő mondat („a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”), illetve új résszel is bővülne a törvény, amely kimondja, hogy ha a szülőről nem annak  gyereke gondoskodik, például egy idősotthon vagy egy szomszéd, akkor a gondozó követelheti, hogy a gyerek egy éven belül térítse meg költségeit. Kérdés, hogy ez most valóban azt jelenti-e, hogy innentől kezdve sorra indulhatnak a perek a szüleik eltartásába be nem szálló gyerekek ellen.

A változás első része egy korábbi elv kihangsúlyozása, a második passzus viszont már érdekesebb, de ennek megértéséhez meg kell ismerni kicsit a rendszert.

Ma Magyarországon több típusú idősotthon létezik, van önkormányzati, állami fenntartású, magán- és egyházi fenntartású is, több tízezer ember él ezekben. A legolcsóbb a szociális térítésű ellátás, ilyenkor az ellátott a nyugdíjának 80 százalékát fizeti be havonta az ellátáshoz (van, ahol ezt az összeget minimum 60-65 ezer forintban állapítják meg). Ehhez még az állam fejenként nagyjából 60-65 ezres normatív támogatást ad, vagyis ezekből az összegekből kell fedezni ellátásának költségeit. Ennyiért az idős ember nem kap saját apartmant, legfeljebb egy ágyat egy többágyas szobában.

Kisemmizik az öregeket, ügyeskednek

A gond akkor kezdődik, amikor az utódai kisemmizik az idős embert, mondja el a hvg.hu-nak Nádasi Jenő, egy idősek otthonait a felhasználói visszajelzések alapján kategorizáló szervezet elnöke. Egy budapesti idős embernek rendszerint van egy öröklakása, amelyet talán már fűteni sem tud, de mégis sokmilliós értéket jelent. Ezt a családtagok sokszor már az előtt a saját nevükre íratják, hogy rokonuknak felvételt kérnének az idősotthonba, majd megpróbálják a legolcsóbb – a társadalom számára a legdrágább – módon megúszni az elhelyezést.

©

A magasabb szintű ellátásért ugyanis előre le kell szurkolni egy nagyobb összeget, ami akár 8 millió forint is lehet, (igaz, ezért már szállodai szintű ellátás járhat). Ehhez havi 100-110 ezer forintos ellátási hozzájárulást is kérhet az otthon. Ezt fedezni tudná ugyan az idős ember ingatlanának értéke, de az utódok általában nem vállalják ezt a „veszteséget” sem, ők a legolcsóbb megoldást választják. És ez nem ritka kivétel: Nádasi szerint 90 százalékban ilyen megoldást keresnek az emberek, a jobban szituáltak is. "Szégyelljék magukat" – mondja indulatosan a szakember. Az idősotthon pedig hiába végez el vagyonvizsgálatot a jelentkező idős személynél, ha a lakás átírása után az érintettnek már csak a havi nyugdíja marad kimutatható forrásként, anyagi erőként.

Perelnének, de eddig nem volt kellő jogalap

Az idősotthonok nincsenek könnyű helyzetben. A fővárosi és Pest megyei intézményekben is egyéves vagy még annál is hosszabb várólisták vannak. És ugyanezeknek az intézményeknek kellene gondoskodniuk azokról is, akiknek valóban nincs senkijük és semmijük. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, egy ilyen otthon megpróbálta beperelni az egyik utódot, hogy fizessen többet – sikertelenül, mivel a bíróság szerint nem volt meg a kellő jogalap a kötelezettségre, még az alaptörvényi elv ellenére sem.

Az otthon akkor szokott perelni, ha az idős személy nyugdíjának 80 százaléka nem elég a kiszemelt ellátási fokozatra, ezért az utód vállalja, hogy kipótolja azt havi 10-20-30 ezer forinttal, majd jól "elfelejt" fizetni. A veszteséget az idősek otthona kénytelen lenyelni, vagyis az adófizető polgár, mindannyiunk. Ilyen esetben Nádasi nagyon is indokoltnak találja azt, hogy még erősebb jogi alappal lehessen ezt a pénzt az utódokon behajtani. De az is előidézhet pereskedést, ha az otthon emelni kényszerül az ellátási díjon, és a gondozott ezzel már nem tudja tartani a lépést, ez esetben a családtagjainak kellene állniuk a különbözetet.

Végül olyan esetekben is segítene ez a Ptk.-módosítás, amikor nem idősek otthona, hanem ténylegesen egy szomszéd vagy valamely magára hagyott családtag tart el egy rászoruló idős embert. Ilyenkor bonyolult módon, a gyámhivatal segítségével, hosszas eljárásban lehet csak hozzájutni az indokolt költségekhez, avagy a szomszéd megpróbálja rávenni az idős, magára hagyott embert, hogy írja rá ingatlanvagyonát, esetleg a gondozott halála után nyújthat be hitelezői igényt, hisz ő éveken át segített, fizetett költségeket, akkor neki ezért jár valami a hagyatékból, adott esetben nagyobb összegek is, mondja a hvg.hu-nak Illés Blanka családjogi ügyvéd.

Nem fog segíteni a módosítás

Ezen segíthet tehát ez a Ptk.-módosítás, de a gyakorlat ennél bonyolultabb. Ahogy Illés Blanka felvázolja: a tartásnak van egy sorrendje, vagyis egy dolgozó embernek elsősorban a gyerekét kell eltartania, aztán önmagát, aztán a házastársát, és a szülő csak ezután következik. Szülői tartási pernek tehát akkor lehet csak esélye, ha a felperes be tudja bizonyítani például azt, hogy egy családapának a gyerekei, önmaga és felesége eltartása után még mindig maradt elegendő mennyiségű pénze. Ezzel szemben azonban a magyarok túlnyomó többségének nincs vagy csak minimális megtakarítása van, így a bíróság a legtöbb esetben azt fogja kimondani, hogy nem tartóképes az alperes.

©

A tartási perek másik oldala, hogy a gyerek azt is bizonyíthatja: a szülő érdemtelen a tartásra. Ilyesmire elmérgesedett családi viszályoknál lehet számítani. Az utód bebizonyíthatja, hogy a szülő súlyosan kirívó magatartást tanúsított, például bemutat egy tőle származó mocskolódó levelet. De a családjogász ismer olyan esetet, amikor a gyerekkori verés vagy állami gondozásba adás bizonyult elegendőnek a szülői érdemtelenség bizonyítására. A jogász szerint a módosítás hasznos lehet akkor, ha egy szomszéd tart el egy idős embert, akinek az utódai vonakodnak részt vállalni az eltartásából.

Egymás ellen fordított generációk?

Herczog Mária szociológus, a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület elnöke viszont úgy látja: a tervezett változtatásokkal a kormány felmondta az évszázados európai megoldást, mely szerint a társadalmi szolidaritás azt jelenti, hogy a közösségben a tagok kockázatközösséget vállalnak és gondoskodnak azok minimális életfeltételeiről, akiknek önerőből ez nem megy. Szerinte ezzel egyszerűen visszalépünk a 19. századba, amikor a családnak volt a feladata, hogy eltartsa a gyerekeket, akik pedig viszonzásul eltartják az időseket, amikor felnőnek.

Herczog szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel egymás ellen fordítja a társadalmi csoportokat, ha ugyanis valaki jómódú, annak nem lesz problémája az anyagi hozzájárulással, de egy átlagos kétkeresős szülőpár, amelynek három gyereke van, fel kell tegye a kérdést, hogy mire költse a pénzt, a gyerekre vagy a rákbeteg családtagra. És bár láttuk, hogy a jog felsorolja a tartási sorrendet, a dilemma és az örlődés megmarad. 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Évente több tízezer budapesti hajlandó fizetni azért, hogy sétáljon, és nem bánják meg

Évente több tízezer budapesti hajlandó fizetni azért, hogy sétáljon, és nem bánják meg

A bankokat komoly felelősség terheli; de hol marad a forradalom? – interjú Dobó Mátyással

A bankokat komoly felelősség terheli; de hol marad a forradalom? – interjú Dobó Mátyással

A szakma dübörög, a termék világhírű, a fizetés remek, mégis baj van

A szakma dübörög, a termék világhírű, a fizetés remek, mégis baj van

Ultraritka ásványt találtak egy 300 millió éves meteoritkráterben

Ultraritka ásványt találtak egy 300 millió éves meteoritkráterben

Skorpiócsípés: teszten a legkülönlegesebb kis Abarth Fiat

Skorpiócsípés: teszten a legkülönlegesebb kis Abarth Fiat

Mark Knopfler hat év után visszatér Budapestre

Mark Knopfler hat év után visszatér Budapestre