Kártérítésért perelhet, de az őt feljelentő testvérpár, korábbi védencei felelősségre vonását is kérheti hamis vád miatt a bíróságtól Ruttner György, akit a bíróság tegnap bűncselekmény hiányában jogerősen is felmentett az ellene emelt vádak alól – közölte a Blikk.

"Egy tisztelettel, bizalommal övezett ügyvéd pályáját képtelenség ennél jobban ellehetetleníteni, ezért helye lehet nem vagyoni és vagyoni kártérítésnek. Emellett büntetőeljárást indíthatunk a feljelentők ellen hamis vád miatt is" – mondta a lapnak Jován László, Ruttner védője.

A lap szerint az ügyvéd évi több tízmilliós­ kártérítési pert akaszthat alaptalan meghurcolása miatt az állam nyakába, azaz a hároméves pert tekintve ez akár a százmillió forintot is megközelítheti attól függően, hogy a vádak után mekkora veszteség érte az irodáját.

"Örülök, hogy az eljárás igazolta azt, amit a kezdetektől állítottam: nem követtem el bűncselekményt! Nem én vagyok az első és nem is az utolsó, akit ártatlanul meghurcoltak. Az ügyből viszont rengeteget tanultam. Pályafutásomat annak szentelem, hogy ez minél kevesebb emberrel történjen meg. Mindenkinek köszönöm, aki kitartott mellettem" – mondta a Blikknek Ruttner György.

A Székesfehérvári Törvényszék szerdán jogerősen felmentette Ruttner Györgyöt a sikkasztás, az ügyvédi visszaélés és a hamis tanúzásra felhívás vádja alól is.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az ügyvéd 2012 tavaszán felajánlotta két korábbi ügyfelének, hogy alacsony áron ingatlanhoz tudja juttatni őket, de fizetőképességük alátámasztására egy nagyobb összeget letétbe kell helyezniük nála. A letétként átvett 60 millió forinttal a vádlott sajátjaként rendelkezett – állította az ügyészség.

A vád szerint 2013-ban a vádlott arra kérte az egyik sértettet, hogy az ellene indult büntetőügyben és az ügyvédi kamara előtt folyó fegyelmi eljárásban mondja azt, hogy nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. A kérésnek a sértett nem tett eleget.

A törvényszék azonban a járásbíróság indokolásával értett egyet abban, hogy a vádlottnak a sértettek nem letéti megbízás, hanem kölcsön jogcímén adtak át összesen nem több mint 51 millió forintot, igen magas kamatra. A vádlott e jogügyletben adósként, a sértettek pedig hitelezőként léptek fel.

Megállapították, hogy nem ügyfél-ügyvéd közti jogviszonyról volt szó, mivel a letéti megbízás színlelt ügylet volt. Így a vádlott nem szegte meg az ügyvédi törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában a letétkezeléssel kapcsolatos előírásokat. A kölcsönnel jogosult volt sajátjaként rendelkezni, jogtalan hátrányt a sértetteknek nem okozott.