Az amerikai nagykövet Szerbiába delegált kollégájával, Kyle Scott-tal ment el a számos kritikát kapott röszkei tranzitzónába. Több jogvédő szervezet is bírálta Magyarországot, amiért nagyon kevés embert enged be a röszkei tranzitzónába, és ezrek ragadnak kint a senkiföldjén, ahol semmilyen ellátásban nem részesülnek. Több menekült is éhségsztrájkol jelenleg is, és naponta egyre nagyobb tömeg várja, hogy befogadást nyerjen az amúgy szinte teljesen reménytelen menedékkérelmi eljáráshoz a tranzitzónába.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A tranzitzónában Bell megismerkedett az eljárásrenddel: a menedékkérők a belépés után biztonsági ellenőrzésen esnek át és egyben átvizsgálják a csomagjaikat is. Ezt követően rögzítik az adataikat és ellenőrzik, szerepelnek-e valamilyen nyilvántartásban, esetleg körözés alatt állnak-e. A sérülékeny csoportba tartozók - kisgyermekes családok, kísérő nélküli kiskorúak, betegek, idősek, fogyatékossággal élők - esetében a menekültügyi eljárás nem a tranzitzónában zajlik, őket a belépésük után néhány órával egy az ország belsejében található befogadóállomásra szállítják. Az idén kérelmet benyújtó mintegy 5900 ember 90 százaléka ilyen volt. A tranzitzónában szinte kizárólag egyedülálló férfiak kérelmeit bírálják el, ők az eljárás során jogi segítséget kapnak.

A magyar hatóságok szerb területen nem intézkedhetnek, ezért annak eldöntéséhez, hogy a határnál várakozók milyen sorrendben adják be kérelmüket, a terepen dolgozó civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársainak segítségét kérik. A sérülékeny csoportba tartozók között a rászorultság alapján döntenek, az egyedülálló férfiaknál pedig a várakozás ideje a mérvadó.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely