A lelkipásztor és a politikus hangsúlyai különbözőek, egyik a szenvedő emberrel azonosul, a másik a hazáját védi. Mindkettő jogos és indokolt – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Gondola.hu internetes portálnak.
Ferenc pápa elsősorban a segítségre szoruló, üldözött emberről beszél, "mi elsősorban az otthonainkat fenyegető migránsáradatról. Egyik vélemény sem kizárólagos, de mindegyik hangsúlyos." Ugyanannak a kihívásnak két veszélyéről van szó. Önmagában mindegyik indokolt, de a másik teljes kizárásával nem lehet hiteles – fogalmazott Harrach Péter, aki attól tartózkodott, hogy megmondja, melyik a jó válasz.
A kereszténydemokrata politikus szerint a menekültáradattal szembeni felelősség "koncentrikus körökben írható le".
"Elsősorban a ránk bízottakért, gyermekeinkért, családtagjainkért vagyunk felelősek, majd a környezetünkben élőkért, és csak azután a távoliakért. Ebből következik, hogy első helyen saját honfitársaink és azok otthonainak védelme kötelez minket. Természetesen nem lehetünk közömbösek – különösen az egységesülő világban és a lehetőségek birtokában – a távoli ténylegesen üldözöttek iránt sem", azonban szerinte az üldözötteknek saját hazájukban vagy legalább saját kultúrkörükben kell segítséget nyújatni az emberhez méltó élet feltételeinek biztosításával.
Harrach szerint a migránsok túlnyomó többsége nem üldözött, hanem a jobb élet reményében útnak indult, a felbujtók által átvert ember.
"Többségük hódító ideológiát követ, a toleranciát nem ismeri, ezért alig-alig integrálható, nem is akarja megtartani a befogadó ország törvényeit és életformáját. Párhuzamos társadalmak alakulnak ki, a beilleszkedési nehézségek frusztrációt szülnek, ami könnyen radikalizálhatóvá teszi őket. Világos, hogy ez ellen védekezni kell. Európa határainál kell megállítani az áradatot."
Harrach szerint a veszélyérzet leginkább a közép-európaiakban működik.
"Döntő jelentősége van annak, hogy a migránscsalogatók szétosztási szándékát egy határozott nemmel utasítsuk el a közelgő népszavazáson."
Harrach Péter szerint fontos tisztázni, hogy
"a pápa menekültügyről vallott gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást."
Az intézménybe vetett bizalmukat sem ingatja ez meg, viszont joggal bántja őket a kívülről jövő durva minősítés – teszi hozzá a politikus. "A pápa elsősorban spirituális és nem politikai vezető, amit az üldözött és menekülő emberről mond, az összhangban van a Szentírás tanításával, mást nem is mondhat. Mindezt az általa sokat hangoztatott irgalmasság szellemében teszi. A szenvedő emberrel való erős azonosulás kétségtelenül elnyomja benne a másik, számunkra elsődleges felelősséget, a migráns áradat elleni védekezést Természetesen ennek mi sem tudunk örülni."
Megkérdezték tőle, szerinte a pápa személyiségéből fakad-e ez a fajta érzékenység, de Harrach szerint inkább az előéletével magyarázható: a pápa "Dél-Amerikában élte hosszú papi életét. Ott a nagy társadalmi különbségek és nyomor miatt minden tisztességes lelkipásztor a kisemmizettek oldalán áll. Másrészt jezsuita, annak a rendnek a tagja, amelyik feladatának ma nem a küzdelmet, hanem a párbeszédet, az együttműködést tartja."
Magyarázatot kértek tőle arra is, hogy a "liberális világ" nagy ovációval fogadja szavait. Harrach szerint Ferenc pápa "az embert megértő, gyengeségeit elnéző lelkipásztor. A liberálisok ezt a normák mellőzésének tartják."
Harrach szerint ha a pápa szavait politikai mezőben értelmezik, azok könnyen félreérthetők és félremagyarázhatók. Amikor a melegekről azt mondta, "ki vagyok én, hogy megítéljem őket, hozzátette, a meleglobbit viszont nem kedvelem", csak az első felét idézték. Harrach szerint a menekültüggyel foglalkozó megjegyzései sem olyan egyoldalúak, mint ahogy azt a liberális média érzékelteti, kifogásolta például, hogy a lengyelországi megnyilatkozásaiból sem említették, mikor a befogadó országok lehetőségeiről és a kultúráról is beszélt.
