szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Tisza-tóból kikotort iszapot a költséges ártalmatlanítás, majd elszállítás helyett inkább a helyszínen hagyták, és mesterséges szigeteket építettek annak idején belőle, uniós pénzből. Ezeket azonban semmi sem védte, így a víz egy részüket már el is mosta – írja a 444.hu.

A Tisza-tó mesterséges képződmény, időről időre emberi beavatkozást igényel. A tó történetének egyik legnagyobb ilyen beavatkozása volt, amikor az EU hatmilliárd forinttal megtámogatta a tavaly befejezett "Komplex Tisza-tó Projektet" (KTP). Ennek a legfontosabb eleme a kotrás volt.

A vizet minden késő ősszel árvízvédelmi okokra hivatkozva jó egy méterrel leeresztik. A KTP projekt lényege az volt, hogy egyes eliszaposodott holtágak mélyítésével, más holtágak és a tározótér kotrásos egybenyitásával segítsék a víz leeresztéskori kifolyását, hogy a halak és más vízi állatok könnyebben visszajuthassanak az élő Tisza medrébe. Ehhez a mederből rengeteg iszapot kellett kikotorni, ami veszélyes hulladéknak minősült volna, ha elszállítják ártalmatlanítani a tótól.

Kitalálták, hogy a kitermelt anyagból ott a helyszínen szigeteket építenek. Az ötlet még a környezetvédőknek is tetszett, mivel a szigetek új ívó- és élőhelyeket is jelenthettek volna.

Az iszapot azonban csak felhalmozták és otthagyták a vízben, a partvonaluk nem kapott védelmet, így elkezdte őket mosni a víz – olvasható a cikkben.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke készített friss fotókat a szigetekről, amelyek az enyészet különböző fázisaiban tartanak. Akadnak olyanok, amik nagyjából még egyben vannak, de a partjuk hatalmas darabokban szakadozik lefelé.

Van köztük egy olyan, amelynél tavaly kipróbálták a partvédelmet: karókat vertek csak le körben, amik közé akácágakat fontak. Még ez a hevenyészett partvédelem is elég volt ahhoz, hogy ez a sziget megmaradjon és megerősödjön rajta a növényzet – állapították meg.

A 444.hu beszélt olyan, a területet napi rendszerességgel járó horgásszal, aki az oldódó szigetek két veszélyére hívta fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a rengeteg bemosódott, nagy szervesanyag-tartalmú iszap miatt a területen máris láthatóan dúsabb a tavon amúgy is nagy problémákat jelentő vízinövényzet. A másik az, hogy veszélyessé vált a hajózás, a szakadozó partú szigetek közelében a normál hajózóútra számító csónakosok zátonyra futhatnak ugyanis a sekélyesben.

A lap megkérdezte a KÖTIVIZIG-től egyebek mellett azt, ki hagyta jóvá, hogy partvédelem nélkül maradtak az iszapszigetek, illetve tervezik újabb szigeteket körbevételét, hogy megakadályozzák a szétesésüket. Válasz egyelőre nem érkezett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!