A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Úgy tűnt, újabb probléma merülhet fel a kvótanépszavazással kapcsolatban: megjelentek olyan eszmefuttatások, hogy nem lehet megállapítani a népszavazás érvényességi küszöbét, mert az Alaptörvény nem írja elő a magyarországi lakcímet, csak azt, hogy "Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó." Vagyis minden nagykorú magyar állampolgár (bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága lehet kizáró ok). Ami a zavart okozhatta, hogy hányan is vannak azok a határon túli magyar állampolgárok, akik szavazhatnak a népszavazáson. Közülük ugyanis mind jogosultak a részvételre a magyarországi országgyűlési választásokon és népszavazásokon, de csak akkor, ha regisztráltak és ezzel bekerültek a választói névjegyzékbe.
Pontosan tudható a küszöb
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint alaptalanok a kételyek, mert pontosan tudható, hogy ma hányan szavazhatnak, ebből pedig az, hogy hány szavazattól lenne meg a népszavazás érvényessége.
A kvótareferendum akkor lesz érvényes, ha a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok és a külhoni, levélben szavazó, regisztrált szavazópolgárok összességének több mint fele érvényesen szavaz.
Ahogy itt is látható, az előbbiekből 8 004 507 van a cikk írásának pillanatában, az utóbbiakból pedig 269 938. Ez összesen 8 274 445, annak a fele plusz egy fő pedig 4 137 223 (az NVI csütörtökön adott válaszában még 4 137 354 állt, ennyire ingadozik a küszöb napról napra az elhalálozások, választójog elvesztése, újabb, a 18 éves kort elérő választók belépése stb. miatt). Tehát legalább ennyi érvényes voks kell a referendum érvényességéhez. Az érvénytelen voksok – akár a véletlenül, akár a szándékosan elrontottak – nem számítanak a szavazás érvényessége szempontjából, vagyis aki így voksol, annak a szavazata éppen annyit ér, mint azé, aki otthon marad – igaz, az ilyen voksok száma külön rovatban megjelenik az eredményhirdetésben.
De mi van azokkal a határon túli magyar állampolgárokkal, akik valamiért még nem regisztráltak? Meddig tehetik ezt meg? Az NVI válasza: szeptember 17-ig kell beérkezni a regisztrációs kérelemnek (a referendum ugye október 2-án lesz). (Az ezután regisztrálók már csak a 2018-as országgyűlési választáson vagy egy esetlegesen addig becsúszó újabb népszavazáson szavazhatnak). A külhoni állampolgárok száma és választói aktivitásuk növekszik. 2014-ben az országgyűlési választásokig 550 ezer ember tett honosítási esküt, az akkori határidőig 195 338-an regisztráltak, közülük pedig végül 128 ezren szavaztak külföldről levélben. Azóta a regisztráltak száma 75 ezerrel nőtt. Logikus, mert 2016 márciusáig összesen 801 ezer ember adta be honosítási kérelmét a határainkon túlról. A külhoni szavazók száma is mindig naprakész, az elhalálozottakat törlik a listáról.
Az országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
