Augusztus végén jött a hír, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kertjének, a Múzeumkertnek a megújulására kiírt pályázatra beérkező 12 pályamű közül hatot díjazott a MNM. Az első helyen a TÉR-TEAM Kft. munkája végzett, 2 millió díjat fizetett érte az MNM. A nyertes pályázat által is inspirált végső tervet 2017 januárjában tervezi az Új Nemzeti Múzeum koncepcióval együtt az Emmi letenni a kormány elé.

Rögtön be is indult a találgatás, mi lesz a fákkal, melyek a harmadik Orbán-kormány első számú ellenségévé nőtték ki magukat. Véleménycikkünk végigvette, hogy váltak a hivatalos kommunikációban a fák zavaró elemmé, amelyek eltakarják a múzeum épületét, az új igazgató szerint baj, hogy nem lehet kilátni az ablakon a fák miatt. "Valószínű, hogy a kert legidősebb, legvastagabb törzsű fája elsőnek kerül veszteséglistára. 380 cm-es derékbőségéből kiszámolható, hogy 1860-65 körül ültethették", írjuk, ez ugyanis egy invazív fajnak számító fa, egy bálványfa. De van itt még több 2-3 méteres törzskerületű fa, amelyek könnyen veszélybe kerülnek.

A móka most kezdődik mindenesetre: a következő hetekben indul a múzeumkerti fák felmérése, közölte az MNM megkeresésünkre. A folyamat a civil szervezetek bevonásával, a sajtó nyilvánossága előtt zajlik majd, ami biztató - kérdés, lesz-e kihatása a végeredményre. Elvileg a Kossuth tér zöldfelületét is növelni tervezte a központi akarat, mégis kivágták a régi fákat, az újak pedig szenvednek, mert elég idősek, és nem bírják a magyarországi klímát, mivel Dél-, Közép-Olaszországban éltek évtizedeken át nedvesebb, naposabb közegben. Csoda-e, hogy a Kossuth téren nem gyarapodnak, nem nőnek?