Vajda Zita, Matolcsy György volt nemzetközi személyi titkára, akit maga a jegybank hozott összefüggésbe a jegybankelnök válásával, bár otthagyta az MNB-t, azóta újabb pozíciókra tett szert – írja a Népszabadság.
Mint az korábban ismert volt, a Matolcsyhoz közel álló Vajda Zita május 2-ig dolgozott az MNB-ben, a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) nevű jegybanki alapítványban kuratóriumi tag, illetve a PADI által létrehozott Vízház Zrt.-ben pedig igazgatósági tag lett, ezen kívül pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál (Pageo) igazgatóhelyettesi pozíciót tölt be, de a Pageo Kutatóintézetben kutatóként is dolgozik. A két alapítványi pozícióba már az után kerülhetett, hogy otthagyta az MNB-t, a kutatóintézetnél másnaptól, május 3-ától dolgozik kutatóként, feltehetően a Pageónál is ezután kezdett dolgozni.
Mint arról beszámoltunk, Vajda Zita jegybanki dolgozóként az MNB dolgozóinak legjobban fizetett 4-5 százalékához tartozott havi bruttó 1,73 milliós bérével, jelenleg a Pageo igazgatóhelyettesi posztjáért és a Pageo Kutatóintézetében kutatóként is bruttó 600-600 ezer forintot vesz fel havonta. A másik alapítvány, a PADI nem árulta el, hogy a kuratóriumi tagságért pontosan mennyit kap Vajda Zita, de az alapító okirat főszabályként havi 555 ezer forintos juttatásra utal, amelytől azonban a kuratórium eltérhet. Ezen felül adható béren kívüli juttatás és költségtérítés is. A Vízház Zrt.-beli fizetését egyáltalán nem közölték. Amíg az MNB dolgozója volt, addig az alapítványok közlése szerint Vajda a PADI-ban és a Vízház Zrt.-ben betöltött pozícióiért járó tiszteletdíjat felajánlotta a Piros Orr Alapítványnak, de ma már feltehetően felveszi a pénzt. A Népszabadság számításai szerint így Vajda Zita ma már összességében többet kereshet, mint jegybanki alkalmazottként.
A lap kitér arra, hogy a Pageo Kutatóintézetnél Vajda Zita India-kutatóként kap havi bruttó 600 ezer forintnyi közpénzt, a mostanra már védetté tett blogjában arról írt, hogy 2012-ben két és fél hónapra Indiába utazott jógát tanulni. Az indológusok körében azonban ismeretlen Vajda Zita neve, ahogy havi 600 ezer forintos vagy akár csak azt megközelítő megbízásról sem hallottak Magyarországon, minthogy ma Magyarországon a szakma csúcsának számító egyetemi-főiskolai tanár, aki évtizedes kutatói háttérrel és jelentős tudományos publicisztikai munkássággal mintegy bruttó 380 ezer (nettó 250 ezer) forint körüli juttatást kap, a tanársegéd és a PhD-hallgatók fizetése pedig ennél jóval kevesebb: nettó 120-140 ezer forint körüli.
Az interneten fellelhető egy tanulmány a Pageo Kutatóintézettől, amely a világ legnagyobb nyomornegyedeiről szól és az afrikanista Czirják Ráhel, valamint Vajda Zita közös munkája. A negyvenezer karakteres, Nyomornegyed portrék címet viselő tanulmányból az utolsó fejezet, mintegy 8700 karakter (mintegy két-két és fél oldal) Vajda Zita munkája, amely Mumbai legnagyobb nyomornegyedét, a Dharavit mutatja be. Szakértő szerint tudományos folyóirat biztosan nem közölné a cikket.
Az alapítványok szerint viszont "Vajda Zitát felkészültsége, szakmai hozzáértése alapján nevezték ki a nevezett posztokra, többéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Nemzeti Bankban és a Morgan Stanley-nél dolgozott. Két diplomát szerzett – a Külkereskedelmi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott –, angolul felsőfokon, spanyolul középfokon beszélő nemzetközi szakember. Az általa jelenleg betöltött pozíciókban a korábban megszerzett nemzetközi relevanciájú szakmai tudását jól tudja kamatoztatni" – írták.
Korábban kiderült az is, hogy Vajda Zita testvére trafikban utazik, és mind a hat MNB-alapítvány leszerződött azzal a könyveléssel is foglalkozó céggel, amelynél Vajda Zita édesanyja dolgozik.
