A Magyar Helsinki Bizottság egy hét pontból álló kisokosban foglalta össze, hogy álláspontjuk szerint miért blöff a hétfőn beadott alkotmánymódosítás, amelynek legfontosabb része a 4. cikkelyben olvasható:

„Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország 3/7 területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”

Hogyan következik az érvénytelen népszavazásból az Alaptörvény módosítása?

A Helsinki álláspontja elég egyértelmű ezügyben: sehogyan. Mint írják, az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy nem lehet népszavazást kiírni az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Ez független attól, hogy érvényes volt-e a népszavazás vagy sem.

A népszavazáson részt vevő és NEM-mel szavazó több mint 3 millió ember akarata egyértelmű. Így mégiscsak az történik, amiért ők elmentek szavazni, nem?

A civil szervezet szerint az alkotmánymódosítás „sokkal inkább szembeköpése a népszavazáson NEM-mel szavazó 3,3 millió ember akaratának (is)”. Állításukat azzal magyarázzák, hogy az Alaptörvény által javasolt új szabályozása szerint a magyar menekültügyi hatóság a magyar menedékjogi törvény alapján hoz majd egyedi döntést a kérelmek tárgyában – ez viszont továbbra sem ellentétes az uniós kvótajavaslattal, ami miatt kiírták a népszavazást.

Az uniós kvótamechanizmus lényege az, hogy ha bizonyos tagállamokba (pl. Görögországba vagy éppen Magyarországra) egyszerre aránytalanul sok menedékkérő érkezik, akkor a többi tagállam átvállalja a menedékkérelmek egy részének az elbírálását. Szó sincs kötelező betelepítésről, mert a tagállamok akár el is utasíthatják a menedékkérelmeket.

Orbán a szabadnapján, 1500 kilométerről nyújtotta be az alkotmánymódosítást

A szabadnapján nyújtott be alkotmánymódosítási javaslatot a miniszterelnök, aki éppen a magyar válogatott rigai meccsére készül. "Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be".

Annyi értelme csak van azért ennek a módosításnak, hogy az Unió nem hozhat olyan szabályozást ezen túl, ami ellentétes a magyar törvényekkel, nem?

A Helsinki cikke a magyar Alkotmánybíróság álláspontját idézi, amely az uniós csatlakozásunk óta változatlan, vagyis ha egy adott uniós jogszabály vagy rendelkezés a magyar Alaptörvénnyel ellentétes, akkor az Magyarországon nem alkalmazható.

Ez azt jelenti, hogy az Unió kötelezően betelepíthet ide bevándorlókat?

A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzati kommunikáció tudatosan összemossa a munkavállalási, vállalkozási vagy tanulmányi céllal letelepedni készülő külföldieket a háború és üldöztetés elől menekülő emberekkel.

Akkor az Unió kötelezően betelepíthet ide menedékkérőket?

Az alkotmánymódosítástól függetlenül a kötelező betelepítés jelenleg is törvényellenes. A magyar Alaptörvény értelmében ugyanis az emberi méltóságot és a szabad mozgáshoz való jogot nem lehet megsérteni: egy csoportos kényszerbetelepítés mindkét jogot sértené.

Ugyanakkor az Európai Unió szeptemberben kijelentette, hogy nem lesz kötelező kvóta, helyette egy önkéntes, más módon is kiváltható szolidaritási mechanizmus fog életbe lépni.

Gulyás Gergely elfutott, Kósa Lajos káoszozott az ötpártin

Akár el is maradhatott volna az alkotmánymódosításról tartott, ötpártira tervezett egyeztetés, hiszen először az MSZP, később egy jókora kavarodásra hivatkozva az LMP is lemondta a részvételét. A Jobbik mentette meg az eseményt, amit hamarosan Vona-Orbán-csúcs is követ majd.

A javaslatban mégis „idegen népesség” betelepítésének tilalma szerepel. Ha erre amúgy sem lenne lehetősége az Európai Uniónak, akkor miért szorgalmazza ezt annyira a kormány?

A Helsinki szerint az „idegen” szó használata nem más, mint a nyílt idegenellenesség megnyilvánulása. A kormány nyugodtan használhatná a bevett „külföldi”, vagy „harmadik országbeli állampolgár” kifejezéseket.

Milyen következménye lehet ennek az Alaptörvény-módosításának?

A civil szervezet szerint mindössze annyi, hogy eltereljék a média és a közvélemény figyelmét az ország valós problémáiról.