Kampány indul azért, hogy az átlag magyar állampolgár is megtudja, hogyan ne szolgáltassa ki a telefonját az adattolvajoknak – ezt Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója és Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni osztályának vezetője jelentette be hétfőn.

A rendőrség hétfői közleménye szerint az asztali számítógépeket és laptopokat érintő magas fokú "malware" fenyegetés mellett évről évre egyre több kártékony programot, alkalmazást készítenek kifejezetten mobileszközök megfertőzésére, ami az okostelefonok terjedésével párosulva igen komoly biztonsági kockázatot jelent. A kártékony programok esetenként a banki alkalmazásokhoz, az eszközökön végzett pénzügyi műveletekhez kapcsolódhatnak, de a külső forrásból elérhető játék- és alkalmazásletöltések is jelentős veszélyt jelentenek – hangsúlyozták.

Az előadók szerint a cél, hogy a mobileszközök sérülékenységére hívják fel a figyelmet és a biztonságos mobilhasználatot elősegítsék. Az uniós szinten szervezett kampány egyszerre huszonöt tagállamban indult el. Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni osztályának vezetője azt mondta, a kampányban felhívják a figyelmet a mobileszközöket érintő veszélyekre, kártevő programokra, zsarolóvírusokra, a nyilvános wifi-hálózatok veszélyeire. Ezek mellett a különböző mobilalkalmazások biztonságos telepítéséhez, a biztonságos mobilbankoláshoz is adnak tippeket – tette hozzá.

Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója kiemelte, hogy Magyarországon a különböző –- állami és nem állami – cégek és társaságok örömmel álltak a kezdeményezésük mellé, amelynek célja, hogy felhívják az állampolgárok figyelmét a kibervédelem fontosságára, és erősítsék biztonságtudatosságukat. A hvg.hu kérdésére, hogy téma volt-e az adatokkal való visszaélés is, tehát például foglalkoztak-e azzal, hogy egy ember nevére hogyan lehetséges 100 ezer SIM-kártyát venni, nemleges választ adott, azt mondta, elsősorban informatikai rendszereket kívülről érő támadásokkal foglalkoztak.

Megkérdeztük, hogy csak passzív, vagy aktív védelemre is biztatják-e az átlagfelhasználót. Magyarán annyit üzennek-e, hogy ne tessék elhagyni a telefont, vagy nyilvános wifin keresztül netbankolni, vagy felhívják-e a figyelmet olyan programok használatára, mint a vírusirtók, vagy az alapfokú felhasználók számára már kevésbé ismert virtuális privát hálózatok (VPN) használata, melyen keresztül a felhasználó IP-címe szinte beazonosíthatatlanná válik. Bencsik Balázs szerint a felvilágosító kampányt nagyon alapszinten kell végezni, mert a felhasználók többsége itt mozog, tehát elsősorban arra hívják fel a figyelmet, mi a teendő, ha valaki elhagyja a telefonját, nyilvános wifin küld érzékeny személyes adatokat, vagy mondjuk felhőalkalmazásokat használ megfelelő biztonsági intézkedések nélkül, például sohasem változtat jelszót.

Bencsik szerint külföldi és hazai kibertámadók között nem érdemes különbséget tenni, így felkészültségbeli különbségről beszélt. Azt mondta, ma már tulajdonképpen bármilyen támadástípust meg lehet vásárolni. Ezeknek a használatával egy nem túl képzett informatikus is képes DDoS, vagyis Szolgáltatásmegtagadással járó támadást elkövetni. Ilyen támadások érték már a magyar kormányzati portálokat is.

Az NKI vezetője kitért arra is, hogy az Európai Unió idén rendezte meg negyedik alkalommal a kiberbiztonsági hónapot, amelyben az egyik legtöbb programot Magyarország szervezi, több mint húsz rendezvényt tart a hónapban.

A nyilvános wifik kerülése és a jelszóváltoztatás még édeskevés. Aki valóban meg szeretné védeni a személyes adatait minden kíváncsiskodó tekintet elől, annak ennél nagyobb erőfeszítésekre lesz szüksége. Első körben ellátogathat a Kormányzati Eseménykezelő Központ honlapjára, ahol elsősorban kormányzati ügyfeleknek adnak tippeket, de hát ami az interneten fent van, ahhoz bárki hozzáférhet. Ezt érdemes szó szerint érteni és megjegyezni.