A parlament éjfél után fejezte csak be a hét harmadik ülésnapját, miután a képviselők szinte teljesen kitöltötték a rendelkezésére álló nyolcórás időkeretet a munkaerőhiányról szóló politikai vitában, majd három előterjesztésről is tárgyaltak. 

A munkaerőhiányról szóló vitában többször is előkerült a kivándorlás kérdése, ennek megállítására az ellenzéki pártok béremelést sürgettek, hogy a magyar fizetések versenyképesek legyenek a nyugat-európaiakkal. Az MSZP szerint hat év alatt 600 ezren hagyták el az országot, a mostani bérmegállapodással pedig nem lehet visszahozni ezeket az embereket, legfeljebb kissé fékezni a kivándorlási folyamatot. A párt azt is felvetette, hogy sok családnak azért kellett elhagynia az országot, hogy finanszírozni tudja a felvett devizahitelét.

Az LMP szerint most is folyamatosan romlik a helyzet, és jelenleg havonta 5-10 ezer fiatal hagyja el az országot. A párt egy ötpontos akciótervet javasolt, benne az egykulcsos adó eltörlését.

A Jobbik közölte, hogy az Orbán-kormány az olcsó, kiszolgáltatott munkaerőre alapozta a versenyképességet, a párt szerint pedig az adókon is enyhíteni kellene, mert hiába a minimálbér-emelés, a nettó minimálbér az adóterhek miatt alig nőtt. A párt felhívta a figyelmet, hogy 2010 óta hatvanféle adót vetett ki a kormányzat.

A vitanapon szó esett a közmunkáról is, Szabó Tímea független képviselő modern kori rabszolgatartásnak nevezte azt, helyette a Párbeszéd javaslataként az alapjövedelem bevezetését, a többkulcsos adórendszer visszaállítását és a luxusvagyontárgyak megadóztatását javasolta. 

Az LMP a közmunkát nevezte a munkaerőhiány egyik okának, amely elszívja a munkavállalók egy részét a különböző cégektől. Megjegyezte továbbá, hogy a kormány ismét "hitet tett a megbukott az egykulcsos személyi jövedelemadó" mellett, ami "megsarcolja az átlagjövedelem alatt keresőket".

A kormány képviselői a vitában amellett álltak ki, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás, hogy egy magyar fiatalnak jelenleg jobb kilátásai vannak az uniós átlagnál, mert az uniós átlagnál alacsonyabb a munkanélküliség, hogy a közmunkások nélkül koszban úszna az ország.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára zárszavában úgy fogalmazott, túl sok építő kritikát nem kaptak, "fröcskölődést" annál többet. Cseresnyés közölte, a fiatalok munkaerőpiaci helyzete soha nem volt annyira kedvező, mint most, és azt is hozzátette, hogy csaknem négyezer embert sikerült már átterelni a közfoglalkoztatásból a versenyszférába a kormány egy programjának köszönhetően.

Hozzátette, hivatalos adatok alapján 300-350 ezer magyar dolgozik külföldön.