Csütörtökön több lap is arról ír, hogy az Egyesült Államok által körözött szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon valójában kapcsolatban lehet az amerikai titkosszolgálatokkal.

A 444.hu cikkében azt írja, Pharaon, aki a hetvenes-nyolcvanas években a pakisztáni Aga Hasszán Abedi BCCI nevű bankjának embereként, mintegy strómanként dolgozott, még ekkoriban kerülhetett kapcsolatba a CIA-val, amely szintén használta az amúgy fegyverkereskedelemben és drogügyletekben is érintett bankot, a BCCI pedig mind a Jimmy Carter-adminisztrációval, mind id. George Bush-sal kapcsolatban állt – ezekről mi is írtunk a Pharon viselt dolgait tárgyaló cikkünkben. 

A lap azt is gyanúsnak tartja, hogy bár Pharaon ellen már 1991-ben vádat emelt az amerikai szövetségi bíróság, azóta sem kapták el, és hogy a milliárdos akkor adta be vízumkérelmét Magyarországon, amikor a kitiltási botrány miatt feszültté vált az amerikai-magyar viszony. Ezért azt írják, elképzelhető, hogy a körözött Pharaonnal valójában csapdába csalták a magyar kormányt.

A 444 kiderítette azt is, hogy a Wikipedia magyar Pharaon-szócikkét egy lett IP-címről szerkesztette egy anonim valaki, ami elég érdekes – arra utal, hogy nagyon rejtőzködni akart a szerkesztő. Több jel is utal arra a lap szerint, hogy tényleg a CIA csapdája volt Pharaon és az országba engedése, ami egyes üzleti körök mohóságára alapozott – és joggal.

Az atv.hu szintén arról ír, hogy az amerikaiak még csak annak megállapítását sem kérték soha, hogy ez a Pharaon az a Pharaon-e, akit köröznek, az amerikaiak közömbösségén felbuzdulva pedig a magyarok engedték, hogy az üzletember zavartalanul folytathassa tevékenységét hazánkban. A lap szerint a magyar kormány és Pharaon kapcsolatait maguk az amerikaiak, esetleg az orosz vagy az izraeli titkosszolgálatok szivárogtathatták ki, Izrael ugyanis szemmel tartja az arab befektetéseket, az oroszok pedig ellenérdekeltek lehetnek Pharaon magyarországi működésében, ha az üzletembernek tényleg van köze az amerikai titkosszolgálatokhoz.

A kormánypárti Magyar Idők azt írja, nem kaptak választ az amerikai nagykövetségtől arra, hogy miért körözik több különböző néven Pharaont, miért nem küldték meg alapból az ujjlenyomatait, és miért kötött vele a kétes ügyei ellenére 2008-ban több millió dolláros szerződést az afganisztáni haderő üzemanyag-ellátására. A nagykövetség csak annyit közölt, hogy 1991 óta van letartóztatási parancs Pharaon ellen.