Távmunkás? Lehet, hogy a tudta nélkül csalóknak dolgozik

Úgynevezett "öszvértelepeket" működtető bűnözőket vettek őrizetbe pénzmosás miatt egy múlt heti nemzetközi akcióban Európa-szerte és az Egyesült Államokban. Az uniós igazságügyi együttműködési szervezet (Eurojust) keddi bejelentése szerint összesen 178 embert fogtak el. A virtuális öszvértelepeken tartott öszvérek azonban nem egy netló és egy bitszamár szerelemgyermekei, hanem hús-vér emberek, akiket bűnözők belerángattak a pénzmosásba.

Ha nincs ló

Az öszvérkedés valójában pénzmosás, a lényege, hogy a csalók, drogdílerek, emberkereskedők és egyéb bűncselekményekből bevételhez jutott bűnözők a pénzt egy öszvérhálózatnak nevezett, a célra beszervezett közvetítők csoportján keresztül szétterítik. Ehhez úgy találnak megfelelő végrehajtókat (öszvéreket), hogy pénzügyi közvetítői munkát ajánló hirdetéseket adnak fel, sokszor egyébként nagynevű és legitim munkakereső oldalakon is. Sok esetben akár valódinak tűnő céges honlapot is létrehoznak, hogy még hitelesebbnek tűnjön a csapda, sőt, akár munkaszerződést is kitöltetnek az öszvérrel.

A folyamatról az EUROPOL egy rövid felvilágosító videót is kiadott több nyelven (magyarul még nem).

A legérzékletesebben talán mégis a szingapúri bűnmegelőzési tanács videója magyarázza el a rendszer működését.

Az internetes árverésekről pedig egy külön musicalt is készítettek.

A pénz tisztára mosása úgy zajlik, hogy az így befogott öszvérnek, vagyis közvetítőnek elutalnak egy nagyobb, akár több ezer dollárnyi összeget. Az illető ezt egy méltányos, akár 10 százalékos átutalási jutalék fejében továbbutalja a megadott számlaszámra vagy más pénzügyi célpontra, szinte minden esetben külföldre, sokszor a tengerentúlra. Így a pénzről sikerül levakarnia a nyomokat az elkövetőknek, a közvetítők pedig egy gombnyomással pénzt keresnek. Ezzel azonban ők is bűnrészessé válnak.

Virtuális pénzmosoda

A Btk. szerint, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dologgal szemben pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (399. § (1)).

AFP / Patrick Pleul

Ez a mostani akció során is felmerül, hiszen a 178 pénzmosodát és öszvértelepet üzemeltető gyanúsítotton kívül 580 öszvért, vagyis közreműködőt is azonosítottak. 380 gyanúsítottat is meghallgattak, ez pedig jóval magasabb szám, mint az őrizetbe vett pénzmosóké, tehát nagy valószínűséggel vannak köztük beszervezett öszvérek is. Az öszvérkedésnél ugyanis nem hivatkozási alap, hogy valaki nem ismerte a pénz forrását és nem tudta, hogy amit tesz, az illegális.

Az Eurojust hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a hatóságok most 23 millió euró értékben azonosítottak törvénytelenül szerzett pénzeket. Ezeknek a 95 százaléka internetes bűncselekményekből származott.

A magyar rendőrség nem látott semmit

Az akció keretében tizenhat országban vettek őrizetbe embereket, Magyarországon is. Ezen kívül Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Lettországban, Moldovában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Ukrajnában, valamint az Egyesült Államokban történtek letartóztatások.

Mivel az Eurojust közlése szerint Magyarországon is történtek elfogások, ezért megkerestük a rendőrséget, amely azonban azt közölte, hogy az akcióban magyar szervek részéről intézkedés nem történt. Megkerestük az Eurojust és az EUROPOL sajtóirodáját is, hogy megtudjuk, hogyan történhettek előállítások a magyar hatóságok részvétele nélkül. Az Eurojust sajtóirodájától azt a választ kaptuk, hogy az előzetes hírekkel ellentétben egyetlen embert sem tartóztattak le Magyarországon az akció során. A magyar hatóságok jogsegély szolgálat keretében segítettek egy másik tagország kérésére egy lehetséges öszvér felkutatásában.