Elkezdték a bicskei menekülttábor kiürítését és bezárását. A 24.hu például úgy tudja, több menekültsegítő szervezetnek már szerdán szóltak, hogy már ne is menjenek a bicskei táborba menekülteket látogatni, és az átköltöztetés azóta már meg is indult.

A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, az egyedülálló férfiakat, összesen 23 embert átvittek Körmendre, az ott üzemelő sátortáborba, ahol eddig is egyedülálló férfiak laktak. A családokat Vámosszabadiba, Kiskunhalasra, Balassagyarmatra viszik, és volt, akit Budapestre. A bicskei táborban a kiürítés előtt 60 fő tartózkodott. A Menedék Egyesület információi szerint csütörtökön 20 főt Kiskunhalasra visznek, pénteken pedig másik 20-at Balassagyarmatra.  

Bicske volt a legjobb, legemberibb, legszakmaibb befogadó állomás, ezzel talán meg is találtuk a magyarázatot a bezárására. A tábort a Szent Egyed közösségnek a Belügyminisztériumhoz eljuttatott, a bezárás miatt tiltakozó közleménye is méltatja, kiemelve, hogy a tábor 25 éven át működött, miatta is választotta az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a regionális központjának Budapestet. "Visszalépés konténerekbe, sátrakba telepíteni a háború és hosszú menekülés viszontagságain keresztülment, sokszor a végletekig kimerült embereket, ráadásul a tél beálltával. A bicskei menekülttábor felkészült szakmai vezetésével, emberséges munkatársaival nagyon jó közeget jelentett e megsebzett emberek számára, lehetőséget teremtve a külsős segítőknek is a rendszeres látogatásaikhoz."

A menekültügyi hatóság enyhén szólva sem választott európai megoldást: egy órát adott a menekülteknek arra, hogy összepakoljanak, volt, akinek emiatt ott kellett hagynia a vendégeinek főzött leves alapanyagait, ennyire sietős volt az átköltözés. "Most ott sír a táborban" – írta Sári Gabriella menetkültügyi aktivista a Facebook-oldalán, és fényképeket is csatolt a körmendi szállásról. A Helsinki Bizottság úgy tudja, olyan férfiakat szállítottak ide, akiknek a kérelmét elutasították – legyen még egy utolsó, szép emlékük Magyarországról, amelytől nem kaptak védelmet, és pár napra még a középkorba is visszaröpítették őket. A menedékkérők, amikor meghallották, hogy Körmendre mennek, kétségbeestek, teljesen letörtek. Idén április végén létesült ott ideiglenes befogadó állomás menedékkérőknek. A Helsinki Bizottság májusi jelentése is rossz állapotokat talált: pl. "számos kérelmezőnél diagnosztizáltak rühkiütéseket, aminek kezelése és a fertőzés terjedésének megállítása jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi személyzetet".

Mert a sátortáboros megoldás középkori. Bár a BÁH azt állítja, ezek a nagy katonai sátrak béleltek, középen fatüzelésű kályhával, a valóság egyes helyszíni beszámolók szerint távol van a BÁH-tól lefestettektől. Sokszor víz áll a sátrakban, a menedékkérők elmondása szerint a kályhákat óránként kell rakni, hogy megmaradjon a meleg, ezért éjjel nem lehet rendesen aludni. tehát teljesen érthető a menekültek kétségbeesése. A bent lakók fáznak, korábban is erre panaszkodtak, pedig akkor még nem is voltak olyan mínuszok, mint most. A Helsinki-jelentésben olvasható, hogy korábban felmerültek problémák az őrökkel, akik nem engedték ki vagy be a táborba a bent lakókat, zaklatták őket. A Menedék Egyesület információi szerint az étkező konténereit most rakják össze, a táborlakók a helyi börtönből kapják az élelmet.

A BÁH megengedte pár embernek, hogy a Baptista Szeretetszolgálat soroksári hajléktalanotthonába költözzenek Bicskéről. Elértük az intézmény vezetőjét, Ghyczy Gellértet, aki elmondta, már két hete tudott arról, hogy a közeli jövőben bezárják a bicskei tábort, a BÁH pedig megkérdezte az intézményt, hány menekültet tudna befogadni. 12 főnek lenne elég hely az amúgy hajléktalanszállásként működő intézményben, amelynek 4-5 menekülteket befogadó szobája is üzemel, de, talán csak egyelőre, hárman érkeztek. Az, hogy kinek jár hajléktalanoknak járó ellátás, a szociális törvény szabályozza, ezért szelektálhatott a BÁH, de az nem világos, miért ne jöhetett volna egy soroksári hajléktalanszállóra az, akit egy nyitott sátortáborba helyeznek el, ahonnan ki-be jöhetnek a lakók.

Elküldtük a kérdéseiket a Bevándorlási és Állampolgársági hivatalnak is, miért csak egy órát kaptak a menedékkérők az összepakolásra, és miért nem mehetett több ember Soroksárra, jobb körülmények közé, mint ahány ment – a választ, ha megérkezik, közreadjuk.

Bicske barátságos, a településhez és Budapesthez közeli tábor volt, ahonnan sokan be tudtak járni a CEU-ra angolt tanulni, egyetemi felvételire készülni, és így is nőttek az integrációs, beilleszkedési esélyeik, mondja Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Körmend mindentől messze van, a Rendészeti Szakközépiskola területen helyezkedik el a határ mellett – a körülmények még azt is Ausztria felé terelik, akinek feltett szándéka volt Magyarországon letelepedni. Akit Körmendre száműz az állam, az egyet érez: nem szívesen látott "vendég" Magyarországon. De Kiskunhalason sem sokkal jobb a hangulat: mint Bakonyi elmondta, a befogadó állomás a korábbi menekültügyi őrizetes konténerekben kapott helyet. A befogadó állomás nyitott, a konténerek fűthetőek, de a konténerszállások körül ott a szögesdrót, ami a háborús övezetekből érkezettek sok baljós emléket idézhet fel. Bakonyi szerint Vámosszabadi és Balassagyarmat most a két leglakályosabb befogadó tábor. Körmend pedig a legborzalmasabb.