Mennyit halljuk a Múzeumi Negyed beruházásáról, egyben a Ligetvédők akcióira válaszul: "Nem kell aggódni, több zöldfelület lesz" a Városligetben - a cég most is értetlenkedik, amikor a Ligetvédők tiltakoznak a faátültetések miatt.

Holott mindez csak játék a számokkal. Csúnyán trükközik a számokkal a Városliget Zrt., és ezt a saját ábrái alapján mutatja ki az Építészfórum hasábjain Bathó Tivadar. Nem ez az első ilyen elemzése, a legelső annyira meggyőző volt, hogy rögtön kormánybiztost is kaptak a kert- és tájépítészeti feladatok. Új adatok és ábrák készültek, de Bathó úgy látja, a helyzet nem változott.

A főbb állításai a következőek:

-A Városliget méretével is nagy a trükközés, a Liget Park második fórumán most a 911 412 négyzetméteres számot tartják hitelesnek, ami egy 2014-es szám, de más számításoknál a 919 817 négyzetmétert számolták. Ez a 8400 négyzetméteres differencia elég nagy teret ad a trükközésre, s Bathó nem érti, mért nem a kisebb számmal számolnak a kezdetektől fogva.

-Az új épületeknél még nem tudnak pontos alapterületet mondani, hisz még nincsenek meg a tervek, de a meglévőknél is nagy eltérések mutatkoznak, ami a szerző szerint megdöbbentő. A Petőfi Csarnok méretére egy helyen úgy utalnak, hogy 6000 négyzetméternél kisebb, a második fórumon viszont elhangzott, a PeCsa 10 729 négyzetméter. Ez 4700 négyzetméter különbség - ráadásul mindkétszer az új Nemzeti Galéria kapcsán hangzott el az összehasonlító adat. A 9 ezer négyzetméteres új múzeumi épületet az utóbbi, nagy számmal lehetett kisebbíteni a PeCsához képest. "Ilyen súlyos számítási hibák ismeretében kétségbe vonható a VÉSZ (Városliget Építési Szabályzat) Alátámasztó munkarészének megbízhatósága."

-Összemossa a cég a Városliget - városligeti park - városligeti ingatlan fogalmakat, ami a hozzá nem értő közönséget csapja be. Kivették az Ötvenhatosok terét a számításokból, hogy annak a beépítése ne számítódjon bele a Városliget beépítésébe. "Ez a trükk teszi lehetővé, hogy csupán 2.521 m2-es beépítettségi növekményről beszéljenek a városligeti parkban, miközben a valóságban 11.691 m2-rel növelik annak beépítettségét."

-Megjelent az egyik prezentációban, hogy a javasolt zöldfelületi minimum 65 százalék. A zöldfelületbe beleszámítják a tetőkerteket és a vízfelületeket is. Az új tervek megnövelnék a vízfelület mennyiségét, ezért jöhet ki 66 százalékra a zöldfelület aránya, e nélkül csak 62, 82 százalék. Növényekből nő a legkevésbé a zöldfelület: "a zöldfelületi növekménynek több, mint a fele 56,75% a vízfelületekből adódik, a tetőkertekből 22,29% jön és csak a legkisebb rész, 20,96% köszönhető a teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület) növekményének."

-A közparkok beépítettségi mutatója maximum 3 százalék (az Országos Településrendezési és Építési Követelmények, OTÉK határozza meg ezt), a Városligetnek most 5,7 százalék. Ezt tehát csökkenteni kéne, de nem így történik, a szám növekedni fog: 5,7-ről 6,9-re ugrik Bathó számításai szerint " városligeti ingatlan egész területét nézve", és 5,64-re a városligeti park egészére nézve. Ezt az 1-2 százalékot vagy jelentéktelennek állítja be a Városliget Zrt., vagy az Ötvenhatosok terének kivételével próbálja manipulálni. De egy "jelentéktelen" 1 százalék 10 ezer négyzetmétert jelent a valóságban.

-Ha elnyerjük az olimpiarendezés jogát, a megnövelt felületű Városligeti tó medrét strandröplabda-meccsek rendezésére kell használni, amivel meg fog szűnni a minimális zöldfelületi arány.

Bathó szerint a Városliget igazi, növényvilágot érintő rehabilitációja jóval kevesebből megoldható, mint a projektre fordítandó 250 milliárd forint. Ráadásul a parkon átmenő autóforgalmon nem szűnik meg. És ha nem épülnének meg az új épületek, a park beépítettségi mutatói is közelítenének az OTÉK által előírthoz.