"Az nem működik, hogy küldünk egy hajót a Földközi-tengerre, vagy pár rendőrt egy másik ország határára, és ezzel meg is volnánk" – üzente a magyar kormánynak a svéd igazságügy- és bevándorlási miniszter, Morgan Johansson szűkkörű budapesti sajtótájkoztatóján. Az eseményre a CEU-n tartott előadása után került sor.

Johansson észrevételeit magyar partnereinek is elmondhatta. A miniszter kedden ugyanis tárgyalt Pintér Sándor belügyminiszterrel és Trócsányi László igazságügy miniszterrel is. A svéd tárcavezető a hvg.hu kérdésére elmondta: Magyarország továbbra sem hajlandó befogadni egyetlen olyan migránst sem, akit nálunk regisztráltak először, Svédországban pedig nem kaptak menekültsátuszt. Ezzel a miniszter szerint Magyarország megszegi a dublini rendelet betartását.

Az unió tagjának lenni kötelességel is jár

"Hat hónap után a felelősség átszáll azokra az országokra, ahol az emberek gyakorlatilag tartózkodnak, így most mi látjuk el azokat az embereket, akiket Magyarországnak kellene" – mondta a miniszter lapunknak.

Morgan Johansson

Mónus Márton

Azt is elmondta, hogy Svédország a dublini rendelet alapján számos országba küld vissza olyan migránsokat, akik számára a hatóságok nem látták indokoltnak menekültstátusz megadását. Összesen két országgal van problémájuk. Az egyik Görögország, ahol már évek óta hivatalosan működésképtelen a menekültügyi rendszer, ezért oda nem küldenek vissza senkit és most is több tízezer menekült és bevándorló él ott, miután a balkáni útvonalat lezárták. Johansson szerint nem lehet mindent Görögországra terhelni, ez ellene megy az európai szellemnek.

A másik problémája a svédeknek Magyarország, ahonnan viszont szinte az összes menekült továbbállt, aki átjutott a határon. "Az Európai Unió tagjának lenni sok előnnyel jár, de ezek mellé kötelességek is társulnak. Aki Schengent akarja, az vegye ki a részét az újraloesztásból is" – mondta Johansson. Mikor arról kérdeztük, hogy ezek szerint a látogatása teljesen értelmetlen volt, azt mondta: Pintér Sándorral két órán át beszélgettek, és kollegiális megbeszéléseknek mindig van értelme, de megállapodni semmiben nem tudtak.

Képzeljünk el 70 ezer embert konténerekben a svéd télben

A svédek közvetlenül a származási országokba is szállítanak vissza migránsokat, erről Afganisztánnal, Irakkal de más országokkal is van megállapodásuk, ám azokat az embereket, akiket ujjlenyomatukkal Magyarországon regisztráltak, Magyarországra is fogják visszaküldeni, hiszen ez a dublini rendelet lényege. Az afgánok mellett például iraki kurdokat is visszaküldenek, hiszen hiába van háború Irakban, a kurd területek az ország legbiztonságosabb részeinek számítanak. Tavaly 800 afgán és 3000 iraki volt hajlandó önként elhagyni Svédországot, miután nem kaptak menekültstátuszt. Tavaly 2500 embert sikerült kényszerintézkedés során haza, vagy az első regisztrált országba visszaküldeni a miniszter elmondása szerint. Szíriából érkezőket azonban szinte soha sem küldenek vissza.

A magyar kormány azon döntésére, miszerint a menedékkérőknek a határon felállított konténerközpontban kell kivárniuk, amíg elbírálják kérelmüket, úgy reagált, ez Svédországban azt jelentené: 70 ezer embert zsúfolnak konténerekbe a tél közepén a határon, de gyakorlatban inkább úgy, hogy a svéd tél közepén emberek tízezrei alszanak a szabad ég alatt.

A látogatás akaratlanul is egyetlen érdemi része: előadás a CEU-n

Mónus Márton

Reagált a Svédországot Európa nemi erőszak fővárosának nevező vádakra is. Azt mondta, az elmúlt években folyamatosan 6000 körül jár a regisztrált szexuális bűncselekmények száma az országban, ez a szám nem nőtt a menekültáradat után sem, viszont a svéd büntetőjog sokkal szélesebben határozza meg a szexuális zaklatás jogi definícióját, mint más országok és a bejelentési hajlandóság is jóval erősebb, mint máshol.

Magyarországon bő kétszer annyi volt a gyilkosság tavaly...

Johansson már az előadásában is tett félreérthetetlen kijelentéseket, például arról, hogy egy országnak vezetése nem lesz erősebb attól, hogy egymás ellen, vagy meghatározott csoportok ellen hangolja az állampolgárait, ez csak gyengítheti a társadalmat, hosszú távon pedig komoly veszélyeket rejt.

A magyar kormány részéről számos esetben hangzott el Svédország, mint a migránsáradat kirívó példája a katasztrófa közeli állapotokra. Lázár János 2015 júniusában arról beszélt, hogy Svédországban hatalmas társadalmi konfliktusokat okoznak az ott maradó bevándorlók által elkövetett bűncselekmények és az elmúlt 10 évben az ENSZ statisztikái szerint Svédországban követik el a legtöbb nemi erőszakot Európában. Johansson az előadásban megemlítette, hogy Magyarországon tavaly 225 gyilkosság történt, míg Svédországban alig 100. "Melyik országban is tombol akkor az erőszak?" - tette fel a provokatív kérdést a miniszter.

Johansson szerint a magyar kérdést az Európai Bizottság elé citálják és ha a Bizottság úgy gondolja, akkor bíróság dönthet a hozzánk visszaküldeni kívánt migránsok sorsáról. A miniszter szerint a befogadás nem gyengébbé, hanem erősebbé tette a svéd gazdaságot, ami jóval az európai átlag felett növekedik, nem nőtt a munkanélküliség, viszont az egyik legalacsonyabb az államadósság. A miniszter a szociáldemokrata svéd kormány tagja. A svédországi bevádorlási helyzetről itt írtunk bővebben.

Svédország többé már nem menekültmennyország

Összeállt az Északi Front, a skandináv országok megválnának sok migránstól, akinek nem ítélték meg a menekültstátuszt. Még eljárást is indítottak Magyarország ellen, amiért nem fogadja vissza a rajtunk keresztül északra eljutó migránsokat. Évtizedek óta svéd hagyomány volt a menekültekkel szembeni humánus bánásmód. Mi történt?