Miután múlt héten Orbánék a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról döntöttek, majd szerdán a Fővárosi Közgyűlés is szentesítette az "álomgyilkosságot", még mindig nem tisztázott, mi lesz a Momentum Mozgalom által összegyűjtött 266 ezer aláírás sorsa, illetve lesz-e népszavazás a megfúrt pályázatról. Elmagyarázzuk, milyen jogi útvesztőből kell kitalálniuk a szereplőknek.
A Fővárosi Választási Iroda csütörtöki közlése szerint összejött a népszavazás kiírásához szükséges 150 ezer hiteles aláírás. Korábban mindenhol 138 ezer aláírásról beszéltek, de a CÖF bedobta, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkezők miatt lehet, hogy 150 ezer kell. Így elszámoltak addig, hogy utána vita ne legyen, de tovább nem.
Nem az összes támogatót számolják tehát az irodán, hanem a szükséges számú aláírást. Nem tudjuk meg, a 266 ezerből mennyi volt érvényes. Korábban az aláírások 12 százalékát söpörték ki, amelynek lehetett formai oka, de eredhetett félreírásból is. Nem kell abból kiindulni, hogy ezeknek jelentékenyebb része hamisított lett volna.
A választási iroda közlését csütörtökön úgy kommentálta a sajtó, hogy az olimpiai pályázat visszavonása miatt az okafogyottá vált. Ez nem ennyire egyszerű.
Lesz is, meg nem is
Hogyan tovább? Az általunk megkérdezett jogászok a következő forgatókönyvet vázolták fel. Az FVI tájékoztatni fogja a Fővárost, hogy megvan az elegendő számú aláírás. A közgyűlésnek ezután szavaznia kell a népszavazás kiírásáról. Akkor járnak el jogszerűen, ha megszavazzák azt. Annak ellenére így kell tenniük, hogy korábban már megszavazták a pályázat visszavonását.
A népszavazási törvény ugyanis világosan előírja, hogy abban az esetben sem tehetnek mást, ha szerintük okafogyottá vált a kezdeményezés, mert annak megállapítása a bíróság jogkörébe tartozik: „az eljárásban a törvényszék a határozat érdemében csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, vagy az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a helyi választási bizottság, a törvényszék nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.”
Valószínűleg az fog történni, hogy a népszavazás kiírása után a Főváros okafogyottságra hivatkozva azonnal meg is támadja saját közgyűlésének döntését a bíróságon, amelyik végül megsemmisíti a népszavazást elrendelő határozatot.
A kaposvári eset pepitában
Az olimpiai népszavazás körüli jogi hercehurca nagyon hasonló a kaposvári esethez. Ott az történt, hogy a helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek az oda építendő gumihulladék-feldolgozó üzem ellen. Ennek hatására a beruházó elállt a tervtől, tehát a népszavazás gyakorlatilag okafogyottá vált.
A városi közgyűlés ezután hozott egy népszavazás kiírását elutasító határozatot, amit viszont a bíróság megsemmisített, mivel a népszavazást gátló körülmények vizsgálata a bíróság, és nem a közgyűlés feladata. A városi közgyűlés ezután elrendelte a népszavazást, majd okafogyottságra hivatkozva fellebbeztek. A bíróság elfogadta a fellebbezést, és jogerősen megsemmisítette a népszavazást elrendelő határozatot.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
