Az uniós támogatásokat tegyük függővé a jogállamiságtól és az alapvető emberi jogok betartásától – ezt javasolja Vera Jourová. A Európai Bizottság cseh igazságügyi biztosával a Spiegel német hetilap készített interjút, miután kimerítette Brüsszel a lengyelországi jogsértések miatt indított ellenőrzési lehetőségeket, és Varsó elutasító magatartása miatt már a szankciókról szóló gondolkodás vette kezdetét az unióban.

Az azonnali retorzióktól Lengyelországnak azért nem kell aggódnia, mert azt egyhangúan kéne megszavazni, és Magyarország már jelezte, hogy Varsó védelmére siet a lengyel jogsértésekről szóló vitában. Jourová ezért Varsó és Budapest irányába azt üzeni: a következő uniós költségvetési periódust már úgy kéne tervezni, hogy a szabálysértésre hatékonyan lehessen reagálni. A 2020-ban kezdődő szakaszról most kezdődnek ugyanis az egyeztetések. (Lengyelországnak jelenleg az összes uniós támogatás 21,8 százalékát, Magyarországnak a 10,7 százalékát utalják át.)

Új címen jönnének a pénzek?

Jouruvá szerint itt az idő, hogy a gazdaságossági és technikai követelményeken túl végre az alapértékeket is figyelembe vegyék a pénzek elosztásánál.

Az igazságügyi EU-biztos szerint a szabályok újraírásához apropót ad Nagy-Britannia távozása az unióból. London eddig a legnagyobb nettóbefizetője volt a támogatások rendszerének. A válságból kiutat kereső unióban azt sem tartanák kizártnak, hogy a támogatásokat a jövőben szubvenció vagy hitel formájában folyósíthatja Brüsszel, ami lényegesen erősebb brüsszeli kontrollt tehetne lehetővé.

Jourová elmondása szerint a tárgyalásokon majd Lengyelország és Magyarország is részt vesz, ám ezeknek meg kell érteniük, hogy az EU alapértékeit meg kell őriznünk.