Ezúttal Zalakarosról van szó: „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodásról” hozott helyi jogszabályban egyebek közt olyan megfogalmazások szerepeltek, hogy tiltott övezet minden zöldterület, az összes kulturális és szociális intézmény és a nyilvános sportpályák mellett az „egyéb sportlétesítmények”.

A Kúria az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére megállapította, hogy ezek a megjelölések általánosak, nehezen értelmezhetőek, tehát az állampolgárok ebből a rendeletből igazából nem tudhatják meg, hogy hol tartózkodhatnak és hol nem, hiszen például „egy hajléktalan személy nem feltétlenül lehet tisztában a  középület szociális vagy kulturális funkciójával”.

Emellett a legfelső bírói fórum még az egyértelműen meghatározott helyek némelyikénél sem látta, hogy „mely védett érték áll a szabályozás mögött”.

A konkrét zalakarosi ügynél még fontosabb, hogy a Kúria Kozma György vezette önkormányzati tanácsa elveket is megfogalmazott.

„A hajléktalan személyeknek a  településen lévő valamennyi zöldterületről való kitiltása nem egyeztethető össze az emberi méltóság védelmével. … A közterületen való életvitelszerű tartózkodásra felhatalmazó törvényi szabályt megszorítóan kell értelmezni. A megszorító értelmezés azt jelenti, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a  védendő értékek – a  közrend, közbiztonság, közegészség, kulturális értékek – védelme kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak" - írták.