Még mindig az egy hónappal ezelőtt megjelent Magyar Ifjúságkutatás eredményeit magyarázza a Századvég Alapítvány vezető kutatója, Bauer Béla a Magyar Idők hasábjain. Ez az a kutatás, amire Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt mondta, "egy derűlátó, optimista, vagány nemzedék válik épp felnőtté, a fiatalok nagyobb bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás. Egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne".

Azt hogy ezt pontosan miből olvasta ki Balog, nem tudni, a tanulmányból ugyanis az rajzolódik ki, hogy az utóbbi négy évben meghatszorozódott azon fiatalok aránya, akik a honi politikai helyzet miatt hagynák itt az országot.

A 2016-os adatok azt mutatják, hogy a fiatalok (15-29 évesek) egyharmada tervezi, hogy a jövőben külföldön tanul vagy munkát vállal. Ez az önmagában is aggasztó arány mindössze 1-2 százalékot csökkent csak 2012 óta, miközben a gazdasági helyzet sokat javult. Egy másik állítás alapján a helyzet még rosszabb: a fiatalok mindössze 42 százaléka ért egyet azzal, hogy "Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban".

De mi is a külföld?

Erre talált ki egy hatalmas mentést Bauer Béla. A Magyar Időkben ugyanis azt írta,

"az EU-28-at, amihez mi is tartozunk, munkavállalás vagy tanulás szempontjából indokolatlan külföldnek nevezni, hiszen az EU-n belül közös munkaerőpiacról beszélünk. A gyorsjelentés szerint alig három százalék azok aránya, akik valóban külföldön, tehát az unión kívüli országban vállalnak munkát."

Ez a magyar tragédia, nem a migránsválság

A szegénység csökken ugyan Magyarországon, de a társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik, a magyarok kétharmada lényegében nem európai életet él, a fogyasztásban pedig a visegrádi országok már bőven lehagytak bennünket. A kormány itt is csak a jót látja.