A Délmagyarország szerint se éjjelük, se nappaluk nincs a határzár melletti házakban élőknek Röszkén a határvédelemmel járó káosz miatt. Több család azon gondolkodik, hogy pertársaságot alakítanak.

Egy férfi az élettársával nagyjából két éve azért költözött ki Röszke utolsó házába, hogy csendes, nyugodt környezetben élhessenek, de a határzár építése miatt pokollá vált az életük. Már az építkezések és a csapatmozgások is zajjal jártak, de a helyzet akkor mérgesedett el igazán, amikor a határzárhoz elkezdtek okoskerítést felhúzni.

A férfi azt mesélte, hogy 2015 végén közérdekű használati jogot jegyeztek be a házukra és a telkük felére. A kialakult helyzet miatt próbálták elérni, hogy az állam inkább vásárolja meg az ingatlanukat, de lyukra futottak: a kormányhivatal szerint a pár rendeltetésszerűen tudja használni a házát, ezért elutasították a kérelmünket.

Az Országos Rendőr-főkapitányságot is megkeresték, hogy vásárolják meg az ingatlanukat, de hiába. Végül bírósághoz fordultak, de a közigazgatási eljárásban is számukra eredménytelenül zárták le az ügyet.

A férfi és élettársa úgy döntött: a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében összefognak azokkal a röszkeiekkel, akiknek szintén tönkretette az életét a határzár építése és működése.

A lap korábban megírta már, hogy a határvédők tevékenysége több röszkei életét megzavarta. Van, akinek póznát és villanyszekrényt telepítettek a telkére, mások az ablakot nem tudják kinyitni a megnövekedett forgalom miatt.

Az állam jól körbebástyázta magát az ügyben: először kormányhatározatban a határzár létesítését és annak körülményeit szabályozták, majd az Országgyűlés módosította az államhatárról szóló törvényt. A kisajátítást és a közérdekű használatbavételt rendeletben hirdették ki. A határtól számított tízméteres sávban kisajátított területért négyzetméterenként 173 forintot kell az államnak fizetnie. A közérdekű használati joggal terhelt ingatlanok tulajdonosai kötelesek tűrni a határ védelme érdekében építmények felhúzását, működését, de ha nem tudják rendeltetésszerűen használni az ingatlanokat, akkor kérhetik a tulajdon kisajátítását az államtól – elvileg.

A lap szerint a kártalanításról szóló rendeletben részletesen szabályozzák, milyen mezőgazdasági károkat lehet figyelembe venni, de abban egyetlen mondatot sincs az emberek életét zavaró tényezőkről.