A bírósági írnokok árufeltöltőnek állnak, bírók pedig multinacionális cég jogi osztályán vagy akár egy minisztériumban kötnek ki – már nem csak a versenyszféra, hanem a közigazgatás is biztosabb karriert és jobb fizetést ígér, mint az igazságszolgáltatás. Hosszú évek óta ez a hivatkozási alap a bíróságokon dolgozók – a bírák mellett az igazságügyi alkalmazottak – fizetésemeléshez. Hiába. Idén sem kapnak érdemi fizetésemelést a bírák – lényegében ez dőlt el a költségvetési bizottság múlt heti ülésén. A fideszes képviselők ugyanis leszavazták Handó Tünde OBH-elnök kérését, aki személyesen igyekezett kilobbizni 27 százalékos béremelést.

Volt mire hivatkoznia. A bírói fizetések reálértéke 2004 óta 41 százalékkal csökkent. A bírói átlagfizetés akkor a bruttó átlagkereset 2,3-szorosa volt, ma 1,8-szoros a szorzó. Egy járási bíró nettó kezdőfizetése 286 ezer forint, és 27 év után éri el a minisztériumi főosztályvezetők kezdőbérét. A fizetéseket illetően az Európai Unióban is sereghajtók a magyar bírák.  

Ez pedig nem csak az ő problémájuk. „A jogbiztonság és a gazdasági növekedés egyik alapfeltétele az igazságszolgáltatás hatékony működése, ami elképzelhetetlen a felkészült, anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsült bírói kar nélkül” – érvelt az MSZP a fizetésekről szóló vitában. Hozzátéve, ezért indokolt, hogy a közszolgálati életpályák fokozatos bevezetése mellett a bírói illetményalap is érezhetően emelkedjen. Ezzel nem csak a bírák, hanem az igazságszolgáltatásban közreműködő igazságügyi dolgozók, fogalmazók és bírósági titkárok fizetése is emelkedne.

Tizenkét évnyi bérstop után, tavaly kaptak az érintettek ötszázaléknyi emelést, ezt toldják meg az idén még öt és – legalábbis az ígéretek szerint – 2018-ban is 5 százalékkal. Ezt – a karon belül meglehetősen nagy csalódást okozó, egyesek szerint egyenesen megalázó – béremelést igyekezett volna láthatóvá tenni Handó egy további 15 százalékos emeléssel. Az OBH elnök – aki kinevezése óta ígér kiszámítható bírói életpályamodellt s ezzel együtt tisztességes fizetést és méltányos nyugdíjat – javaslata alapján 2018-ban 496 ezer forint lenne a bírói illetményalap. Összehasonlításképpen: ma egy minisztériumi főosztályvezető minimum 530 ezer forintot, míg egy államtitkár csaknem egymillió forintot keres.

Darák Péter Kúria-elnök és Handó Tünde a parlamentben

Túry Gergely

A Handó-féle emelésre ráadásul megvolt a pénz is. Az OBH elnök levele szerint – amit a költségvetési bizottság MSZP-s elnökének írt – „a Bíróságok fejezet előirányzatait a javasolt mértékben megemelt illetményalap figyelembevételével határozták meg. Így költségvetési gazdálkodási akadálya sincs a javasolt illetményalap emelésnek, a hiányt nem növeli, nagyobb terjedelmű kodifikációs módosításnak szüksége nincsen.” A kormány mégsem támogatta a javaslatot.

„Ez a „büntetésük” azért, mert még mindig túl sok, a kormány számára kellemetlen ítéletet hoznak, vagyis a bírákat nem sikerült bedarálniuk – értékelte a történteket Bárándy Gergely MSZP-s képviselő.

Nem jártak sokkal jobban az igazságügyi alkalmazottak sem. Tőlük béremelés címén megvonták a cafeteria juttatásokat is, ezeket állítólag beépítik a fizetésekbe. Megszűnne a pótlékok nagyobb része is, amelyek „fő szabály szerint beépülnek a sávos rendszerbe”, de az életpálya-különbözet, valamint az eltérítés is, viszont a sáv alsó határa szerinti illetmény minden oda tartozónak alanyi jogon járna. Az igazságügyi államtitkár szavai szerint a változások nyomán „egyesek akár 30 százalékos illetménynövekedésre is számíthatnak”.

A bíróságokat nem sikerült erről meggyőzni. Megalapozatlannak tartják, hogy 20-30 százalékkal emelkednének a bérek. „Az előterjesztés nem képes megállítani, sőt még generálhatja is az elvándorlást” – értékelte az OBH, ráadásul alaptörvény-ellenesnek is gondolják a cafeteria juttatásokat eltörlő javaslatot.