A forrásmegvonás inkább megosztaná, semmint egyesítené Európát – közölte Andres Anvelt észt belügyminiszter.

"Nem hiszem, hogy a költségvetési vagy más pénzügyi büntetés jó lenne, hiszen Európa nagyon különböző országok családja" – tette hozzá a tárcavezető a Reutersnek adott telefonos interjúban.

"Gondolnunk kell a jövőre, nehogy összetörjünk valamit. Nincs szükségünk további kilépésekre, az csak gyengítené az Európai Uniót" – mondta.

Az 1,3 millió lakosú Észtország először lesz az EU soros elnöke az év második felétől.

A volt szovjet köztársaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy kiutat találjon a zsákutcából, ahová a bevándorlás kérdése körüli nézeteltérések miatt jutott az Európai Unió. 2014 óta mintegy 1,7 millió migráns és menekült érkezett az EU területére, és többen – köztük Magyarország és Lengyelország – vonakodnak kivenni részüket a velük kapcsolatos terhekből.

Az Európai Bizottság kedden jogi lépéseket kezdeményezett az ügyben Budapesttel, Varsóval és Prágával szemben.

Anvelt szerint Észtország szeretne tovább szigorítani az EU külső határainak ellenőrzésén, és egyúttal azt reméli, hogy ez a hozzáállás Varsó és Budapest magatartásában is változást idéz majd elő.

Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia biztonsági aggályokra hivatkozva tagadja meg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett, többségében muszlim menekültek befogadását.

Az észt belügyminiszter éppen ezért szeretné elérni, hogy összekapcsolják a mintegy tucatnyi különféle digitális adatbázist a határ- és rendvédelmi szervek hatékonyságának növelése érdekében. Anvelt emellett további eszközök segítségével monitorozná az unión kívülről érkező, vízummal utazó külföldi állampolgárok mozgását.

"Ha egyértelmű üzenetet küldenénk, hogy Európa igazán és tényleg kezd változtatni a külső határokkal kapcsolatos politikáján, az nagyban megkönnyítené a belső politikai döntéseket" – közölte.