Olvasói levelet küldött a brit The Economist hetilapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő, amelyet "Magyarország miniszterelnöke" címmel tett közzé a lap.

Kovács a levélben az Economist június 24-i cikkéhez szól hozzá, amelyben arról írtak, hogy Orbán Viktor erodálja a demokráciát, ezért az Európai Uniónak sürgősen tennie kellene valamit. A cikkben a lap felidézte a szokásos dolgokat, hogy Orbán 1989-ben még egy fiatal és bátor lázadó volt, aki felszólalt a kommunizmus ellen és a szovjet csapatok kivonását követelte, de azóta megváltoztak a dolgok.

Kovács azt írja, bár sok minden megváltozott a világban 1989-hez képest, de Orbán céljai nem, az ugyanis továbbra is az erős és független Magyarország egy erős Európában. "A maguk elbeszélésével szemben a demokrácia köszöni, jól van. A választások továbbra is szabadak és igen, igazságosak" - írja Kovács a magyar helyzetről, aki szerint az Európai Bizottsággal már rég nem ez a konfliktus forrása, mert ezeket az ügyeket már rendezték.

Kovács szerint az a gond, hogy Orbán a magyar érdekeket merészeli megvédeni, ezzel pedig sokak idegeit felborzolta. Kovács leírja a szokásos kommunikációs paneleket, miszerint amikor az európai trojka megszorításokat javasolt Magyarországnak, akkor az ország hazaküldte őket és ehelyett saját "unortodox" reformokat valósított meg, aminek köszönhetően ma már szárnyal a magyar GDP, kézben tartják az államadósságot és a hiányt, és csökkent a munkanélküliség.

"Az Oroszországgal való kapcsolatunk azon a pragmatikus állásponton alapszik, hogy a gazdaságunknak jót tesz az Európa keleti szomszédaival ápolt jó viszony. Mindeközben az Európai Tanáccsal együtt vagyunk a szankciók ügyében" - írja Kovács.

A szóvivő kitér persze a migránsügyre is, szerinte Orbán szembe mert menni az Európai Unióval a migrációs kérdésben és meg merte kérdőjelezni a letelepítési kvótát, ragaszkodik a kemény határellenőrzésekhez, a határkerítés megépítésével pedig megvédi a schengeni övezetet. "Európának hálásnak kellene lennie" - így Kovács, aki szerint Európában azért sem fogják megfogadni az Economist tanácsait, mert egyes európaiak igenis hálásak Orbánnak.

A szóvivő előjött Orbán sokszor emlegetett frázisával is, miszerint 1989-ben a Szovjetuniótól való függetlenség volt a kérdés, most pedig ismét a nemzeti szuverenitás a tét, de a fenyegetés egy sokkal jóindulatúbb formában jön, így a cél egy eruős EU erős nemzetállamokra építve, amelyben korlátozzák a "Brüsszel meg nem választott központi bürokráciáját".

Így aztán Kovács szerint nem is Orbán változott meg az évek során, hanem Európa.