Az Időkép szerint a Balatonnál is megtette hatását a csütörtöki viharos délnyugati szél, alaposan kilendült a tó vize, de az 1962-es rekord nem dőlt meg.
Balatonmáriafürdő környékén csütörtökön a Balaton vízszintje alacsonyabb volt, mint idén bármikor: szárazra került a nádasok előterében a homokpad, az iszapfelszínekből kilátszottak a kagylók, a kikötőben több hajó oldalára dőlt. A vízlengés volt az oka ennek – írja az Időkép.
Ismert jelenség a tavon, hogy a hosszában fújó délnyugati szél át tudja nyomni a vizet a keleti medencébe, ilyenkor délnyugaton néhány óra leforgása alatt lecsökken a vízszint, északkeleten pedig emelkedik. Ez történt csütörtökön is: az egyre erősödő délnyugati szél északkelet felé haladó áramlást okozott – magyarázta az időjárási portálnak Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa.
Egy csütörtök délelőtti műholdképen jól látszott, hogy erősen felkeveredett, barna volt a víz, kivéve a Tihanyi-félsziget szélárnyékát, ahol még viszonylag átlátszó maradt.
Csütörtök este 6-kor Keszthelyen extrém alacsony, +48 centiméteres vízállást mértek, míg Balatonfűzfőn ugyanebben az időpontban extrém magas, +121 centiméteres árvizet, mindeközben a tó átlag vízállása +90 centiméter maradt. A kilendülés mértéke így 73 centi, amely ritka ugyan, de nem rekord: 1962-ben 103 centiméteres kilendülést is mértek – írják a cikkben.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
