A múltat idéző szöveg nagy része Vásárhelyi történelemalakító szerepéről szól, felidézi, hogy az 1944-es megszállást követően fegyverrel szállt szembe a németekkel, a világháború után pedig "fontos tisztségekben próbált egy új világot teremteni, de hamar belátta, hogy egy hamis utópia hívévé és propagátorává szegődött. Tragikus tévedésével szembesülve, szembeszegült a sztálinista párttal, és a fokozatosan forradalmárrá vált Nagy Imre közeli munkatársa lett." 56 után bebörtönözték. A találkozásuk utáni időszakról Soros azt írta: mindketten tudták, hogy "a beletörődés csak látszólagos; csak segítségre van szükség ahhoz, hogy látható legyen: a zárt világnak van alternatívája, az öröknek látszó autokrata hatalom mindig remegő, gyenge lábakon áll."
Vásárhelyi – akiről az e heti HVG-ben is olvashat – 1985-ben lett a magyar Soros-alapítvány, a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetője, ez volt a cikk szerint a szervezet legeredményesebb időszaka. "Százak kaptak ösztöndíjat, megújult az egyetemi oktatás, modernizálódtak a kórházak, az ő tevékenysége nyomán jutott ultrahang-, röntgen-, CT-berendezésekhez a magyar egészségügy. Ő vezette be az oktatást az egyetemi szakkollégiumokban is."
Arról is ír, hogy fennállása óta az alapítvány közel 100 milliárd forintot költött oktatásra, egészségügyre, a romák helyzetének javítására. Ezeket a programokat Vásárhelyi Miklós indította el Magyarországon.
Soros hangsúlyozta: Vásárhelyi „nem szűk ideológia mentén döntött a támogatásról, ő az egész közösséget, a köz javát akarta szolgálni”. Segítette egyebek mellett a katolikus Vigiliát, a Pannonhalmi Szemlét, protestánsokat, népi írókat, és olyanokat is, akik később ellene, a végre megszerzett demokrácia ellen uszítottak.
Vásárhelyi életével a mai jelenre reflektál Soros, amikor azt írja: "A jövő nem az úszítóké: a gyűlölet nem közösséget, csak megkeseredett, egymásban is ellenséget látó, önmagukkal is békétlen embereket teremt. A gyűlölet szítása pedig veszélyes fegyver: egy idő után a gyűlölet mindig a gyűlöletkeltők ellen fordul. Gyűlöletből nem a jövő, csak hazug múlt építhető."
