Apróbb változtatásokat kellene átvezetni a Városliget beépítését szabályozó dokumentumban, de az erről tartott közmeghallgatás legfőbb tanulsága az volt, hogy egy ilyen jellegű fejlesztésnél a koncepció kidolgozása előtt is érdemes megkérdezni az embereket – mert utána már leginkább a tűzoltás marad.
„Hazugság!” „Felháborító!”
Csak úgy röpködtek a jelzők a feszült hangulatú közmeghallgatáson a Főpolgármesteri Hivatalban kedden este. A tárgy alapvetően kisebb horderejű volt: a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) közelgő módosításait ismertették, ez a dokumentum szabályozza, hogy a Városligetben, azaz a Liget Projekt helyszínén hogyan lehet építeni, fejleszteni. De mivel megjelentek a ligetvédők, lehetett számítani éles vitára. Lett is.
Már az nem volt jó ötlet, hogy ötödik napirendi pontnak tették be az ügyet – előtte végig kellett hallgatni a fővárosi Duna-part építési-fejlesztési terveit délen és északon, így délután 4-kor megkezdett ülés egy és háromnegyed óra elteltével fordult rá a Liget témájára. Az itt kialakuló vita húzódott el nagyjából este 8-ig, de tovább is folytatódhatott volna. Szerencsésebb lett volna ennek az ügynek egy külön közmeghallgatást tartani.
A változásokat Szloszjár György, a Gartens Stúdió vezetője mutatta be, ez a cég tervezte a parkrehabilitációt, a kerttervezési munkákat. Megjelent ugyan a beruházó Városliget Zrt. képviseletében is két munkatárs, de ők nem nagyon vétették észre magukat, ami azt a látszatot keltette, hogy a beruházó nem veszi komolyan a közmeghallgatást. (A cég kezdeményez változtatásokat, és a fővárosnak ezeket át kell vezetnie a szabályzatban, ha jónak látja őket – a főváros mint házigazda folyamatosan a Liget Projekt védelmében szólalt meg a közmeghallgatás alatt.) Szloszjárnak pedig többször is azt kellett mondani, hogy a felmerülő kérdések nem az ő hatáskörét képezik – de akkor miért nem egy mindenre rálátó ember vitte a prímet?
A változtatásokról:
Ezek után kezdődött a vita. Az amúgy elég heterogén ligetvédőket több dolog is bántotta. Alapvetően az, hogy míg a Városliget Zrt. rengeteget egyeztet részkérdésekben, az alapkérdést, hogy tudniillik kellenek-e múzeumok egy közparkba, soha senki nem kérdezte meg a budapestiektől. Illetve, amikor ezekre közvélemény-kutatók rákérdeznek, mindig az ellenzők elsöprő többsége jelenik meg a kutatásokban.
Amikor felmerült, hogy a Városligetben most is vannak múzeumok (a Hősök terén), tehát a Városliget múzeumi terület, a ligetvédők nagyon dühösek lettek, azt kiabálták, hogy ezek átmeneti építmények voltak, mint az eredeti, most újra felépíteni tervezett Pfaff-féle Közlekedési Múzeum épülete, ami a Magyar Innováció Háza lesz. Az is szúrja a ligetvédők szemét, hogy egyre több rendezvény és vendéglátóhely települ át a közparkba, zavarva annak eredeti funkcióit, hogy teret ad a nyugodt sétálásra, rekreációra. A kocsmák, bárok pedig lassan kerítenek le maguknak egyre nagyobb helyeket a közösből.
Régen a Rondó volt a Városliget „főbejárata”, egy körkörös térszerkezet körbeültetett fákkal, amit Rákosiék bontottak meg azzal, hogy kiszélesítették a Dózsa György utat, levágván a rondó egyharmadát. A kormány viszont nem állítja helyre a Rondót, hanem még több helyet vesz el belőle azzal, hogy odaépíti a Néprajzi Múzeumot. Sok ezer négyzetméteres kutyafuttató, kutyawellness park épül, erre is rákérdeztek a ligetvédők, itt miért kell kivágni a fákat.
Moldován László, az LMP erzsébetvárosi képviselője azt kérdezte, hogy miért kell most sportpályát építeni a Ligetbe, amikor van a közelben egy másik, ahová a környező iskolák ugyanúgy elmehetnének, ha rendesen felújítanák, kevesebb pénzből. A legutóbbi UNESCO-közgyűlés dokumentumai alapján arról is érdeklődött, eleget tesznek-e a szervezet kérésének, hogy az általa folytatott vizsgálat ideje alatt ne épüljön semmi a Ligetben. Válaszokat nem nagyon kapott, ahogy a többi fenti kérdésre sem – azok üzemeltetési jellegűek, még nem aktuálisak, illetve koncepcionálisak, már eldőltek.
A hvg.hu érdeklődött a Városliget Zrt.-nél a Városligeti Színház épületéről is. Erről – az Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út saroknál megépülő épületről – korábban Lázár János azt mondta, később épül meg, majd azt lehetett olvasni, hogy nagyobb lesz. Ami azért hat furcsán, mert ez egy korábban ott álló épület újjáépítése lenne, tehát felvetődik a kérdés, hogyan lehet nagyobb, mint az eredeti volt. A zrt.-nél azt mondták, a belső hasznos alapterület nő meg, mert az ott létesítendő gyerekszínház technikai követelményei a mai szinten több helyet kívánnak, mint majdnem 100 évvel ezelőtt. Tehát belül más lesz, de a szecessziós épületet építik újjá.
A VÉSZ-be átvitt változtatások kisebb horderejűnek tűnnek, de a ligetvédők bizalmatlanok, kritikusak. Gyanakodnak, hogy a Városliget egy nagy turisztikai élménypark lesz, rengeteg kereskedelmi hellyel, amelyet a csókosok kapnak majd meg üzemeltetésre. A beruházó igyekszik nyugtatgatni őket, de a NER működését elnézve elképzelhető, hogy a most akár túlságosan gyanakvónak, akár paranoiásnak is tűnő ligetvédők pusztán a realitást képviselik.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Jeszenszky Géza elfogadja Orbán Viktor meghívását a Karmelitába, mert van mondanivalója a számára. A fiáról azt mondta, úgy sejti, valami vallási és politikai fanatizmus áldozata.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
