A néppártosodó – és a múltját gőzerővel letagadó – Jobbik mellé a szélsőjobbról sorakoznak fel szereplők.
A legutóbbi országgyűlési választáson, 2014-ben 56 szavazaton múlt a Fidesz kétharmada: ha eggyel kevesebb kamu párt indul, talán a szocialista Kunhalmi Ágnes nyer a fideszes Kucsák László helyett. Három éve inkább csak a baloldalt idegesítette a jelenség, most viszont a Jobbikra is ez várhat: a radikális mezben színre lépő régi-új szerveződések konkurenciát jelenthetnek neki a 2018-as választásokon.
A Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt és a Jobbikból tavaly májusban kilépett Bertha Szilvia is készülődik. Utóbbi két éve építgeti, és májusban már be is jegyeztette Értünk Értetek nevű pártját, amely mind a 106 egyéni körzetben állítana jelöltet. „A szakmai program a hazafias szavazókat éppúgy megszólítja majd, mint a szociálisan érzékeny baloldaliakat” – írta körül a párt célcsoportját Bertha a HVG-nek.
Tyirityán országjáráson méri fel, van-e igény az Erő és Elszántság nevű mozgalom párttá alakítására. A válasz októberre lesz meg, azonban – mint a HVG-nek fogalmazott – „jelentkezéscunami” van. S bár a Jobbikból is indultak feléjük, nem ez az általános. Számokat nem mond, de a távolságot nagyon tartja: „véletlenül sem a Jobbik kihívói leszünk. Akikkel én beszéltem, nem szavaznának Vonáékra. Olyan szélsőjobboldaliaknak akarjuk az érdekvédelmét megvalósítani, akiknek nincs pártjuk” – fogalmazott, hozzátéve: nem hagyják magukat anti-Jobbikként definiálni. A néppártban viszont szerinte azért nincs helyük, mert „elveszne az arcunk”.
A Jobbik úgy tesz, mint aki nem aggódik. Jakab Péter szóvivő szerint „szélsőjobboldali pártok eddig is léteztek a közéletben, de alapvetően nem voltak képesek szavazatokat szerezni”. A Jobbikból kivált, csalódott szélsőjobboldaliak által létrehozott Magyar Hajnal például a médiahátszél ellenére is csak pár száz szavazatot szerzett az előző választáson.
Az új pártok létrejöttét a Jobbikban tudomásul veszik – „hiszen ez demokráciában bevett szokás” –, azonban „a legerősebb ellenzéki pártként” a kormányváltással foglalkoznak, és nem ezekkel a fejleményekkel. Vonáék attól sem tartanak, hogy érdemben szavazatokat vennének el tőlük. Egyrészt, mert ők szerintük már nem szélsőjobboldaliak, hanem nemzeti néppárt, másrészt az emiatt középről és balról érkező szavazatok ellensúlyozzák az esetleges veszteséget. Jakab Péter a kamu pártoktól sem tart, szerinte olyan elementáris erejű a kormányváltó hangulat, hogy a választás leegyszerűsödik, s a legerősebb párt lesz a kihívó, mindenki más statisztaszerepet játszik.
Megkérdeztünk elemzőket is, van-e oka a Jobbiknak az optimizmusra. Róna Dániel, a Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének tanársegédje azt mondja, a Jobbik igazi veszélyeztetéséhez az kellene, hogy a párt prominensei alapítsanak új pártot, Bertha és Tyirityán viszont csak a szubkultúrában ismert. A mostani kezdeményezések amúgy is gyerekcipőben járnak, bizniszpártként talán sikeresek lehetnek, de még ahhoz is sok lépcsőt végig kell járniuk, nem beszélve a valós társadalmi támogatottságról. Tyirityánnál még a párttá válás se biztos, ahogy az sem, bejegyzi-e szervezetét a bíróság. Róna nem hiszi, hogy az új kezdeményezések érdemi szereplőkké válnak, így szerinte az is kétséges, hogy bármelyik jelentős szavazóbázist vonzana magához. De ha megerősödnek, akkor sem biztos, hogy csak a Jobbiktól vehetnek el szavazatokat.
Noha a kormánypárti sajtó szeretné úgy láttatni, hogy a Jobbikra jelentenek fenyegetést Tyirityánék, a Jobbik „néppártosodása” után kétségkívül keletkezett szélsőjobboldali űrt egyáltalán nem biztos, hogy ők fogják betölteni – ennek a közönségnek a Fidesz üzenetei is kedvesek lehetnek. „A migrációra és a demográfiai problémákra adott kormánypárti választ kifejezetten helyeslik az új szélsőjobboldaliak, ahogy a CEU és Soros elleni fellépéssel is egyetértenek” – magyarázza Róna.
A számok is azt mutatják, hogy a szélsőségesek többsége a kormánypártnál van. Egy nyári felmérésben a megkérdezettek 15 százaléka egy bal–jobb skálán az utóbbi szélére sorolta magát. Ez a teljes felnőtt népességre vetítve 1,2 millió ember – mondja Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet vezetője, hozzátéve: nem biztos persze, hogy ők minden olyan nézetet képviselnek, amit a szélsőjobboldalhoz szokás kötni. A csoport 60 százaléka a Fideszhez kötődik, 20 százaléka van a Jobbiknál, a fennmaradó 20 sehová sem tartozik. Závecz szerint egy újonnan létrejövő formáció a Fidesztől nem tud szavazókat szerezni. Azt nem zárja ki, hogy a Jobbiknál lehet valamiféle szavazócsere, de egy új radikális pártnak inkább a fennmaradó 250 ezres táborban lehet terepe. Feltéve, ha van szervezete, országos lefedettsége és valamilyen sztorija, amit a kutató most egyiknél sem lát, és nem is hiszi, hogy bármelyik kezdeményezésből a 2018-as választásokig politikai tényező lehet. Kivéve valamilyen felfordulás esetén. Néhány százalékot ettől függetlenül elérhetnek, és még az is lehet, hogy fontos egyéni körzeteket bukik miattuk a Jobbik – mondja Závecz, aki szerint nem kizárt, hogy annyi kamu párt tűnik fel a Jobbik körül, mint anno a baloldalnál.
A Jobbik a 2014-es választáson nem, csak a tapolcai időközin nyert egyéni mandátumot. Gyöngyösön szoros volt a verseny, ott 630 szavazattal maradt le Vona Gábor. A „most még” szétesett baloldal miatt jövőre akár a párt és annak elnöke is jobban szerepelhet. Ha még megerősödik, a Gyöngyös, Tapolca, Ózd, Törökszentmiklós székhelyű körzetekben és a Nyíregyháza–Tiszavasvári választókerületben lehet esélye – véli Róna Dániel. Bár a legutóbbi választáson a devizakárosultakból verbuválódott „A haza nem eladó” mozgalomnak (összesen 23 ezer szavazattal) vagy a még sikertelenebb Magyar Hajnalnak részben hasonló volt a célközönsége, a Jobbiknál aligha az ilyen vagy az új szélsőjobboldali pártok okozhatnak jövőre fejfájást. Fontosabb számára, hogy mi van a baloldalon, ki lesz az első számú kihívó. A mostani MSZP–DK-belharc kimenetele és következménye erősebben határozza meg a Vona-párt sorsát, mint a kisebb jobboldali szerveződések. Závecz a jelenlegi számok alapján úgy látja, a Jobbiknak a baloldalnál nagyobb esélye van, hogy a Fidesz kihívójává váljon, a kormányváltást akarók pedig az erősebb ellenzéki pártot találják meg. A jövő évi választások tétje azonban az elemző szerint megint az lesz, összejön-e a Fidesznek a kétharmad.
WINDISCH JUDIT
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
