Szokatlan módon vagdalkozni kezdett Matolcsy jegybankja, miután a HVG hetilap múlt heti számában beszámolt arról, hogy éveken át törvénysértő határozatokat hozhattak. Ez azt jelentené, hogy még a brókerügyben is szabálytalanul járt el az MNB, ami a pénzügyi felügyeletet ellátó jegybank számára fölöttébb kínos. Az MNB a visszatámadás módszeréhez folyamodott: nyilvános közleményben állították, hogy „egy hetilap” próbálja megfúrni a brókervádlottakkal szembeni „jegybanki szigort”. Odáig mentek, hogy azt állították, az „újságírás alapvető etikai szabályainak mellőzésével” sugalmazott a hetilap, miközben ők mindent megtesznek, hogy „a fogyasztók, befektetők érdekét képviseljék a brókervádlottakkal szemben”.

Mindez azért különösen pikáns Matolcsyéktól, mert – az előző, határozathozatalról szóló ügytől teljesen függetlenül – hetek óta pont a legbotrányosabb brókerügy, a Kulcsár-perben huzakodunk velük. A saját magát közleményében rettenthetetlen szigorral eljáró hatóságnak beállító jegybanknak ugyanis felügyeletként tavaly március óta nem tűnt fel, hogy még mindig egy Kulcsár-ügyben jogerősen elítélt bűnöző irányít egy milliárdos tőzsdei céget.

A 2003-ban kirobbant brókerbotrány ugyanis többszöri nekifutás után 2017 márciusában zárult jogerős ítélettel. Kulcsár Attila büntetését öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint megfizetésére enyhítették, a többiek felfüggesztett börtönnel, pénzbüntetéssel megúszták. A 12 éven át húzódó ügy lényege az volt, hogy a K&H Equities egykori vezető brókere és vádlott-társai rendkívül magas hozamok ígéretével, offshore cégeken keresztül trükközve jogosulatlanul forgatták magánszemélyek, sőt állami vállalatok pénzét. Egészen addig, míg a kimutatható kár 8 milliárd forintra rúgott, de a vádhatóság számításai szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint volt.

Kerék Csaba a helyére megy, miután beszélt az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon. A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően a Kulcsár-ügyben elnapolták az elsőfokú ítélet kihirdetését 2008 agusztusában

MTI / Bruzák Noémi

A vádlottak padján ücsörgött Kerék Csaba is, akit másodrendű vádlottként tavasszal – kilenc hónappal mérsékelve az elsőfokú ítéletet – három év szabadságvesztésre és szintén ötmillió forint pénzbüntetésre ítéltek. Ezen túl a bíróság teljes vagyonelkobzást rendelt el a Kerék érdekeltségébe tartozó Britton Capital and Consulting Kft.-re, illetve az amerikai Britton Llc.-re. Az ítéletben információnk szerint kifejezetten szerepel, hogy a cégek vagyonának – a kártérítés érdekében való – elkobzása kiterjed a két cég Kartonpack Nyrt.-ben lévő részvényeire is.

Simán ott felejtődött a tőzsdei cég élén

A Kartonpack egy milliárdos csomagolóanyag-gyártó, csakhogy a BÉT honlapján elérhető hivatalos adatok alapján jelenleg, közel egy évvel a jogerős ítélet még mindig a két Britton-cég a legnagyobb részvényes. Vagyis a tavaly március vagyonelkobzás ellenére a tőzsdén a Britton Kft.-nek továbbra is 61,9 százalékos, míg a Britton Llc.nek 29,58 százalékos hányada van a dobozgyárban. A cégvezetéstől eltiltott Kerék Csaba pedig továbbra is az igazgatóság elnöke.

A gépmester egy raklapon 3000 nyomtatott ívet húz ki a gépből. Nemzetközi összevetésben is korszerű, kapacitás-fejlesztő technológiai bővítést hajtott végre a főként gyógyszeripari csomagolástechnikában teljesítő debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. Az üzemcsarnokba beépített Heilderberg Speedmaster CX 102-5L UV lakk felhordására is alkalmas nyomdagép óránként 16.500 ívet képes nyomtatni. A saját erőből megvásárolt berendezést három műszakban használják.

MTI / Oláh Tibor

Az Átlátszó írt arról korábban, hogy a Kartonpackra többen fenik a fogukat. Sőt, a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Fintha-Nagy Ádám jogász már el is vitte a második legnagyobb hányadot, a Britton Llc. részét. Csakhogy az ügylet a bennfentesség felmerülése miatt függőben maradt, úgy tudjuk, jelenleg is zajlik emiatt a jogi huzavona pénzügyi felügyeleti és büntetőügyi eljárásban.

A milliárdos dobozgyár legzsírosabb, több mint 60 százalékos részvényhányadára viszont még nem jelentkezett be nyíltan senki. Március óta el van kobozva, így az államé, pontosabban a közvagyon része. Ezen 33%-ot meghaladó rész esetén szükséges, úgynevezett nyilvános vételi ajánlatot azonban eddig nem tett az állam, így a közgyűlésen a tőkepiaci törvény szerint nem szavazhat.

De akkor ki szavazott az államhoz került részvényekkel?

Ezért különösen érdekes, hogy pár hete, december végén a cég összehívott egy közgyűlést, és ezekkel az elvileg már elkobzott részvényekkel döntéseket hoztak. Ezt a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) szúrta ki, amelynek elnöke, Dióslaki Gábor több mint furcsának tartja a történteket. „A részvényesek legfontosabb fórumán valaki rejtélyes módon szavazott is azokkal a részvényekkel, amelyeknek jelenleg az állam a birtokosa, ám ő sem szavazhat velük. Ráadásul hogyan lehet még mindig Kerék Csaba az igazgatóság elnöke jogerősen elítélt bűnözőként?” – sorolta a kérdéseket a kisrészvényesek szervezetének vezetője.

Dióslaki ugyanis állítja, a cégbíróság tavaly március óta nem törölte Kerék Csabát a cégjegyzékből, illetve nem vette fel azoknak a nyilvántartott listájára, akiket a cégvezetéstől eltiltottak. Szerinte ennek tényéről a cégbíróságnak rég értesülnie kellett, valami rejtélyes okból mégsem jegyezték be a nyilvántartásba. Ennek nyilvánosan elérhető adatbázisában valóban nem sikerült megtalálnunk Kerék Csabát, csak két hasonló nevű személyt dob ki a keresés.

Beszavazták Kerék testvérét a vezetőségbe

Ráadásul nem is akármilyen határozatot hoztak a Tebész által kifogásolt közgyűlésen december 18-án: a Magyar Állam birtokában lévő részvényekkel beszavazták az elítélt Kerék testvérét, Kerék Lászlót az igazgatóságba. A rokoni kapcsolat vezetéknevük azonosságán túl egyértelműen kiderül, hiszen a személyi döntésről szóló határozatban, illetve a cégadatokban szerepel és megegyezik az édesanyjuk neve.

Könnyen lehet, hogy az elítélt elnök így akarta biztosítani utódlását, hiszen az Átlátszónak nyilatkozó jogászok korábban kiszámolták, hogy Keréknek az előzetesen már leült időtartam figyelembevételével is még több mint egy évre börtönbe kell majd vonulnia. Bár valószínűnek tartják, hogy hiába jogerős az ítélet, az ügy a Kúrián köt ki.

Nem vehettek részt a közgyűlésen

A Tebész mindenesetre egy informátorától előre értesült arról, hogy a közgyűlésen mi várható, sőt arról is, hogy a piacfelügyeletet ellátó MNB rég tud róla, hogy egy elítélt cégvezető ténykedik a tőzsdén. „Úgy tudjuk, hogy egy magánszemély már tavaly nyáron bejelentést tett erről az MNB felé. Érthetetlen, miért nem hajtja végre az állam saját bíróságának ítéletét” – mondta Dióslaki.

A tőzsdei érdekvédelmi szervezet erre megpróbálta kideríteni, mi történik a tőzsdei cégnél, ezért gyorsan vásároltak egyetlen darab részvényt, hiszen a jogszabályok alapján részvényesként már ezzel is bejutottak volna a közgyűlésre. Csakhogy formai hibákra hivatkozva nem jegyezték be őket a részvénykönyvbe, így nem jutottak be a döntéshozásra. A Tebész ezért bíróságon támadta meg a december 18-i közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, kérve ezek hatályon kívül helyezését.

A felügyelet félrenéz?

„A felügyeletnek már azért meg kellett volna büntetnie a Kartonpackot, hogy az előírásoknak megfelelően nem tette közzé az általa teljes terjedelmében ismert ítélet minden olyan részét, mely érinti a társaságot. Így például az igazgatóság elnökének eltiltását is. Az MNB-nek kellene a jogszerű állapoton őrködnie, Matolcsyék azonban máig nem csináltak semmit” – magyarázta a szervezet elnöke. Szerinte a fő kérdés az, hogy generálisan milyen fényt vet a magyar tőzsdére, ha továbbra is egy ügyfelek vagyonával trükköző bűnöző lazán ott felejtheti magát egy tőzsdei részvénytársaság vezető posztján.

Túry Gergely

Még két hete kerestük meg az MNB-t, azt firtattuk, hogyan lehetséges, hogy felügyeletként nem léptek egy olyan ügyben, amit már csak a médiából is ismerniük kellett. Binder István felügyeleti szóvivő válaszában első körben a bíróságra mutogatott, szerinte az eltiltás végrehajtása annak a szervnek a feladata, amely adott foglalkozással kapcsolatban a nyilvántartási, illetve engedélyezési tevékenységet végzi. Vagyis ezt a „büntetés-végrehajtási bíró felhívása alapján kell a nyilvántartást vezető szervnek automatikusan bejegyezni a nyilvántartásba”, és gondoskodniuk arról, hogy az elítélt az eltiltás tartama alatt ne végezhessen olyan tevékenységet, amelytől a bíróság eltiltotta – közölte.

Azt nehezen tagadhatták, hogy azért hallottak az utóbbi idők legzajosabb brókerperének tavaly márciusi lezárásáról, ahogy a szóvivő fogalmazott „nyilvánosan elérhető adatokból értesültek a kérdésben szereplő ítélet meghozataláról”.

Törvényességi eljárás indult – de nem mondják meg, mikor

A felügyelet hivatalos válaszának legérdekesebb része, hogy mint felügyelet, a Kerék Csabát, vagyis „a Kartonpack Nyrt. igazgatóságának elnökét érintő kérdésben tájékoztatást kértek” a tőzsdei cégtől. „Ezt követően a nyilvánosan elérhető és a Kartonpack Nyrt.-től beszerzett információk alapján – a kérdésben szereplő helyzet egyértelmű tisztázása érdekében – az MNB törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az illetékes cégbíróságnál” – válaszolta Binder.

Vagyis a tisztázás érdekében az MNB szükségesnek tartotta a törvényességi felügyeleti eljárást, csakhogy a felügyeleti szóvivő elfelejtette pontosan megjelölni az időpontot, amikor léptek. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy már rég zajlott-e az eljárás, amikor arra rákérdeztünk, vagy csak azután léptek, hogy a hvg.hu felhívta a figyelmet Kerék Csabára. Mikor erre rákérdeztünk a szóvivőnél, ő arra hivatkozva tért ki a pontos válasz alól, hogy írjunk egy újabb megkeresést, amire majd válaszolnak – addig pedig nem hajlandó pontosabban fogalmazni.

Arra is rákérdeztünk, hogy a Tebésszel ellentétben felügyeletként számukra miért nem tűnik fel, hogy a cég decemberi közgyűlésén rejtélyes módon olyan részvényekkel szavaztak, ami elvileg már az államé, ráadásul arra voksoltak, hogy az elítélt Kerék testvére bekerüljön a vezetőségbe. Ha pedig feltűnik, akkor adódik a kérdés, hogy milyen lépéseket tesznek. Binder István válaszából ekkor már nem csak az időhatározó, de minden konkrétum hiányzott, mint írta, „jogszabálysértés gyanúja esetében hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket”. De hogy ebben a konkrét esetben tesznek-e bármit, azt nem árulta el.

A kialakult helyzetről beszéltünk Kerék Csabával is, amennyiben végleges nyilatkozata eljut hozzánk, kiegészítjük cikkünket.