Ujvári Ákos, a bírói tanács elnöke a szerdai tárgyaláson jelezte: így kíván kellő időt adni a védelemnek arra, hogy kidolgozza válaszát a vádhatóság és a sértett jogi képviselője által a nap folyamán megfogalmazott felvetésekre.

A tárgyaláson Csiha Gábor ügyész úgy vélte, a korábbiakon túl személyi szabadság megsértéséért, kifosztásért, okirattal visszaélésért, készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélésért és magánlaksértésért is elmarasztalható a vádlott. Mint mondta, a cselekmény elkövetése után B. Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója – amellett, hogy magával vitte áldozata telefonjait és laptopját – kulccsal bezárta a lakás ajtaját, így a sértett se bentről nem tudott segítséget kérni, se kijutni nem volt módja.

Az ügyész a vádbeszédben hangsúlyozta: az elkövető célja az volt, hogy áldozatának olyan, élete végéig megmaradó sérülést okozzon, amely kihat a nő szexuális életére. Felvetette, orvosként a támadónak tudnia kellett, hogy áldozata belehalhat a támadásba.

Mint mondta, a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy

nem lehetett más a nő támadója,

ahogyan az is, hogy az elkövető csak kevesek által ismert személyes információkkal rendelkezett áldozatáról. Hozzátette, az orvosnak nincs a cselekmény időpontjára megálló alibije, és őt a sértett egyik szomszédja hónapokkal később, a szeme alapján felismerte.

Mindezek alapján az ügyész a halmazatban 2-12 év szabadságvesztéssel sújtható cselekményért – a halmazati szabályok és a kimagasló társadalomra veszélyesség alapján – a maximális büntetési tételhez közelítő börtönbüntetés kiszabását kérte.

A sértetti jogi képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben megállhat az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés vádja is, hiszen a férfi tisztában kellett legyen azzal, hogy tette halálhoz is vezethet. Egyben annak figyelembevételét is kérte, hogy az utóbbi egy-két évben Nyugat-Európában is elszaporodtak a savas, lúgos támadások.

Ujvári Ákos bíró azt közölte: az elhangzott nóvumokra tekintettel február 16-án hangozhat el a védőbeszéd, valamint a vádlott felszólalása az utolsó szó jogán.

A bíróság – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt – ismét elutasította a vádlott és védője azon kérését, hogy az ítélethirdetésig helyezzék szabadlábra a férfit.

Az ügyben tavaly november végén kezdődött a megismételt másodfokú eljárás, miután a Kúria június 13-án hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokú határozatát. Ebben a táblabíróság kilenc évre súlyosbította a férfi első fokon kiszabott, négyéves büntetését, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés helyett életveszélyt okozó testi sértésnek minősítve tettét.