Kevesebb cikk jelent meg 2017-ben Magyarországról, mint korábban, de azok jóval kritikusabbak, áll a Nézőpont Intézet kutatásában, 29-ről 37 százalékra nőtt a bíráló beszámolók aránya. A kutatások szerint a legtöbbet az osztrák, a szlovák és a spanyol sajtó foglalkozott Magyarországgal, a legtöbb negatív anyag tavaly áprilisban a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán jelent meg. Az egész évet tekintve a német, a francia és az olasz sajtó volt Magyarországgal szemben a legkritikusabb, a szerb, az orosz és az ukrán a legobjektívebb, és a kutatást végző Boros Bánk Levente hozzátette: "a nyugat-európai sajtó bírál, a közép-kelet-európai tájékoztat".

MTI / Szigetváry Zsolt

Kovács Zoltán kormányszóvivő nem volt rest kommentálni ezt az eredményt: láthatóan összehangolt, bizonyos esetekben "a szavak szintjén is koordinált" támadás zajlik az ország ellen, de mostanra a korábbinál sokkal hatékonyabban sikerül külföldön is láthatóvá tenni a magyar véleményt, és ez már ezekben az adatsorokban is megmutatkozik.

Kovács szerint az újságírók soraiban megjelentek a politikai aktivisták – talán az Origónál megjelent Fidelitas-eredetű újságírókra gondolt. Hozzátette: "a magyar kormány mindig is rendelkezésére állt azoknak, akik valóban írni akarnak rólunk" – a Kormányinfón szót nem kapó Guardian-újságírónak erről feltehetően más a véleménye.

Kovács azt is elmondta: a választási kampányban "nem fog számítani a tény, nem fognak számítani szabályok, hanem jönni fog a mocskolódás és a részben a kétségbeesés által vezérelt gyűlölet, ami soha nem jó tanácsadó".