Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010-es törvény szerint a magyar állampolgárok kötelesek kezdeményezni külföldön született gyermekük hazai anyakönyvezését. Az eljárást országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le, de tavaly október óta huszonegy külképviselet hivatásos konzuli tisztviselője is ellát hazai anyakönyvezési tevékenységet, ha a kérelmet az adott külképviseletnél nyújtják be – olvasható abban az írásbeli válaszban, amit Lázár János adott az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérdéseire.

Az ellenzéki képviselő azt vetette fel, hogy a magyarországi anyakönyvezés területi, minden kisbabát abban a közigazgatási egységben anyakönyveznek, amelyikben megszületett, a külföldön születőkre azonban mindez nyilvánvalóan nem érvényes.

A Központi Statisztikai Hivatal ezek a kisbabákat magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön született gyermekeiként ismeri, és 2013 óta vannak ilyen adataik. Őket eddig nem vették bele a magyar születésszámba, számukat a demográfiai évkönyvekben publikálták.

Lázár János utóbbival kapcsolatban azt közölte: a Központi Statisztikai Hivataltól azt a tájékoztatást kapta, hogy sem a születési statisztikába, sem a lakónépesség-nyilvántartásba nem számítják be azt, akit Magyarországon anyakönyveztek, de nem él Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal arról is tájékoztatott, hogy azoknak a számáról rendelkezik adattal, akiket úgy anyakönyveztek, hogy külföldön születtek, de édesanyjuk magyarországi lakcímmel rendelkezik. 2016-ban 3018 ilyen anyakönyvezési eljárás kezdődött, míg 2017-ben 3223.