Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Veres Margit független - 2014-ben 67 százalékos szavazataránnyal megválasztott balmazújvárosi polgármestert hétfőn a Debreceni Ítélőtábla – közölte a táblabíróság sajtószóvivője az MTI-vel. Veres Margit a bűncselekményt még polgármestersége előtt, jegyzőként követte el.

Az Elek Balázs bíró vezette tanács megváltoztatta az elsőfokú ítéletet: az elsőrendű vádlott szabadságvesztését a próbaidő mellőzésével 5 évre súlyosította a korábbi 2 év helyett, 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és szintén 5 évre a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól.

K. Sándor vállalkozó, másodrendű vádlott 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetéséből is mellőzte a próbaidőt és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Egyebekben helybenhagyták az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék ítéletét.

A bíróság vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt mondta ki bűnösnek az ügy elsőrendű vádlottját (a város korábbi jegyzőjét, majd a járási hivatal vezetőjét), aki 2014 óta tölti be polgármesteri tisztséget.

A tényállás szerint a másodrendű vádlott 2012 őszén egy rendezvénycsarnok építéséről tájékoztatta a város akkori jegyzőjét és polgármesterét. Megbeszélték, ha a város állami forrást kap, akkor hozzájárulnak a beruházáshoz. Veres Margit jegyzőként arra tett ígéretet, hogy mindent megtesz az állami támogatás megszerzéséért. A kivitelező egy gépkocsit - és a vádirat szerint 5 millió forintot - ígért a közreműködésért cserébe. Az ügyészség szerint Veres Margit ebből 450 ezer forintot megtartott magának.

Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió forint állami forráshoz jutott. Az önkormányzat illetékes bizottságát Veres Margit tájékoztatta a beruházásról, de elhallgatta a támogatási összeget és a felhasználás feltételeit is. Azt a látszatot keltette, hogy az céltámogatás, és 180 millió forintot csak a csarnok építésére lehet felhasználni. Valójában a kormányhatározatban nem volt ilyen korlátozás.

Veres Margit az önkormányzati bizottsági tagok félrevezetésével közreműködött abban, hogy ne legyen vita és a bizottság támogassa az előterjesztést. Még aznap este a közgyűlés is összeült, a képviselőket Tiba István (Fidesz-KDNP) akkori polgármester hasonlóképpen informálta. Az előterjesztést megszavazták, az önkormányzat felterjesztette a 450 millió felhasználásának pénzügyi tervét, majd 2013. január végén megkötötte a támogatási szerződést.

K. Sándor 2013 márciusában adta át az autót az elsőrendű vádlottnak, a bíróság szerint a másodrendű vádlott jogtalan előnyként, ingyenesen ruházta Veres Margitra a mintegy 3 millió forint értékű gépkocsit. A vádlottak fiktív adásvételi szerződést kötöttek, amelyben valótlanul tüntették fel az 1,9 milliós vételárat.

Azt ugyanakkor, hogy a másodrendű vádlott pénzt is adott volna a jegyzőnek a közreműködésért, kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani.     Az ügyben tanúként kihallgatott volt polgármester a pénzmozgással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy szigorúan csak kölcsönről volt szó, amelyet a másodrendű vádlott vissza is kapott. Az első fokú bíróság indokolásában elhangzott: a gyanú ellenére ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy ez a pénz korrupciós célt szolgált volna.

A bíróságnak az eljárás során több bizonyítékot is ki kellett rekesztenie a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok közül. Az elsőrendű vádlott lehallgatása ugyanis 15 hónapig tartott, a bíróság álláspontja szerint azonban a jogszabály és a bírói gyakorlat alapján ezek a lehallgatási anyagok 180 napon túl nem használhatóak fel. A bíróság így csak a 2012 májusa és novembere közötti lehallgatási anyagokat vehette figyelembe, ezekben azonban a pénz átadását érintően nem volt értékelhető bizonyíték.

A másodrendű vádlott 90 napon át tartó lehallgatása esetén viszont minden törvényes feltétel megvalósult, így azok a beszélgetések bekerülhettek a bizonyítékok közé. Ezekben az említett autó több esetben is szóba került. Az ítélőtábla a cselekmény tárgyi súlya és a belső arányosság érdekében látta indokoltnak a súlyosítást.