A történész szerint nem történt meg Kelet és Nyugat újraegyesítése a kommunizmus bukása után.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az EU szerkezetét és hivatását tekintve elavult, megújulásra van szüksége, ugyanis hidegháborús projektként jött létre. Újra kell gondolni Európa szerepét és helyzetét – jelentette ki.
Az Európa jövőjéről szóló nemzetközi konferencián Schmidt elmondta: az a legnagyobb baj, hogy az EU "mindent akar", holott csak annyit kellene akarnia, amennyiben a tagállamok meg tudnak egyezni, "azt kell keresni, ami összeköt minket, és nem azt, ami szétválaszt".
Mint mondta, Európa két része, az egykori szocialista országok és Nyugat-Európa "nem forrt egységbe", mert az újraegyesítés nem történt meg a kommunizmus bukása után, hanem hosszú folyamattal "becsatlakoztattak minket" Nyugat-Európába. Ennek következménye, hogy Nyugat-Európa csak az itteni gazdasági erőt akarja kihasználni, és nem figyel arra, hogy "nekünk milyen tapasztalataink, igényeink vannak" – vélte. Hozzáfűzte: ha ez így marad, az meggyengíti Európát.
Schmidt Mária kitért rá: a migrációs válság tekintetében fontos szempont, hogy lehetséges-e, hogy a német kancellár dönt "Európa és a mi nevünkben" egyeztetés nélkül. Vagyis az a kérdés, hogy valóban egyenrangú nemzetek vagyunk-e – mondta.
A történész azt is felvetette, hogy Németország és az irányítása alatt álló EU folyamatosan provokálja az amerikai elnököt. Ez kérdésessé teszi azt az egyébként előnyös helyzetet, hogy Európa helye a globalizálódó világban csak az Egyesült Államokkal együtt képzelhető el, hiszen Európának nincs védelmi képessége – közölte.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozás második napján Václav Klaus volt cseh államfő kijelentette: a V4-nek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) sajnos nincs elég bátorsága, ereje és elkötelezettsége közös független álláspont kialakításához a nagy geopolitikai kérdésekben. A migrációs válság idején ugyan sikerült a határozott közös álláspont kialakítása és képviselete, de ez sem azelőtt, sem azóta nem történt meg – értékelt.
A korábbi cseh elnök szerint van egy közepes méretű ország, amely korábban passzívan nézte a geopolitikai folyamatokat, de most aktívan részt akar venni azok alakításában, és ez Magyarország.
Úgy vélte, jó lenne azt mondani, hogy a V4 új válaszokat keres korunk kihívásaira, de ez nem igaz. Václav Klaus közölte: saját országa "manapság nem keres semmit", nincs megfelelő politikai vezetés az országban, és Szlovákiában is hasonló a helyzet, mióta nem Robert Fico vezeti a kormányt. Lengyelország ugyan sajátos módon nézi a világot és sajátos válaszokat ad egyes kérdésekre, de a geopolitikai folyamatok tekintetében nehezen értelmezhető a politikája – fogalmazott.
A volt cseh államfő az EU-ról azt mondta: bár komoly geopolitikai szereplő akar lenni, nem az. Az unió gyenge, és nem segíti, hogy alá akarja ásni a nemzetállamok létét – magyarázta.
(Fotónk illusztráció)
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
