Közzétette a 2017-es bűnözési adatokról szóló térképes adatbázisát a Lechner Tudásközpont - ezt az ügyfélkapun belépett felhasználók itt érhetik el. Az alábbi térkép az egész országban elkövetett bűncselekményeket mutatja, a ezek miatt a balatoni, dél-alföldi, és északkelet-magyarországi lakosoknak kell jobban aggódniuk.

prestat

Pirossal jelölték, azaz 100 ezer lakosra 1300-nál több regisztrált bűncselekményt szenvedtek el 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megye lakói. Szintén kimagaslóan sok bűncselekményt regisztráltak a dél-balatoni körzetekben, a Balatonfüredi, a Bicskei és Budakeszi járásokban, Barcsnál, Füzesabony és Heves térségében, a Békéscsabai, Békési és Balmazújvárosi járásokban.

Budapesten szinte az összes belső kerület értéke a legrosszabbak között szerepel, Csepelt is beleértve, de Soroksárt és Újpestet kivéve minden pesti külváros a jobbak közé tartozik viszont. A budaiaknak azonban van miért aggódni, a XII. és XXII. kerület a második legrosszabb értéket kapta, a többi budai térség adatai mind a legrosszabbak közé kerültek bűnelkövetések tekintetében.

A legjobb adatokkal rendelkező térségekben, ahol 100 ezer lakosra kevesebb mint 750 bűncselekmény jutott, az ország területén szétszórva találhatók, de az ország északnyugati felében jóval több ilyen körzet van. Budapesten a frekventáltabb és jómódúbb területeken több a bűncselekmény, míg vidéken inkább az ellenkezője igaz.

Itt törnek be a legtöbben

Az alábbi térképen a betöréseket ábrázolták: a vörössel jelölt területeken követik el a legtöbb ilyen bűncselekményt Magyarországon, a szembetűnő vörös rész az ország közepén a Kunszentmárton-Gyöngyös-Karcag háromszögre koncentrálódik, azaz Jász-Nagykun-Szolnok és Dél-Heves megye, illetve a környező járások adatai tartoznak a legrosszabbak közé.

prestat

Nagyon sok betörést követnek még el az ország északkeleti és keleti határmenti körzeteiben, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több térségben, illetve a Salgótarjáni és a Berettyóújfalui járásokban. Emellett vörössel szerepel, azaz százezer lakosra több mint 110 elkönyvelt betörést tudhat magáénak a Bicskei, Oroszlányi, Ceglédi, a Dombóvári, a Kiskunmajsai és a Sárbogárdi járás.

Ami a fővárost illeti, a déli és nyugati külső peremterületek helyzete a legrosszabb: a XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerületek, illetve egész Buda a III. kerületet kivéve, valamint az V. kerület vörös jelölést kapott. Ez azért érdekes, mert az utcán elkövetett bűncselekmények inkább a belső, míg a betörések inkább a külső kerületekben gyakoriak. Az agglomerációban a budakeszi és a szigetszentmiklósi térségben a legnagyobb a betörések kockázata.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az országnak megint csak nem a legjómódúbb és nem is a legszegényebb területein követik el a legtöbb betörést, ahogy a fővárosban sem a hírhedt belső kerületekben, hanem a jómódú, sok családi házzal rendelkező külterületi részeken regisztrálják a legtöbb ilyen bűncselekményt.

A betörések szempontjából a legnyugodtabbak Északnyugat-Magyarország lakói lehetnek, az M7-es vonalától északra, Székesfehérvártól pedig nyugatra szinte minden körzet zöld színű lett, ami azt jelenti, hogy itt évente 25-nél kevesebb betörés jut 100 ezer emberre. Még a Szeged környéki területek kaptak zöld színt, ami meglepő, mivel Szeged és környéke az egyik adatsorban a legjobb, a másikban a legrosszabb körzetek között szerepelt. 

A TEIR szerint az adatokból az is látszik, hogy a bűnözők szezonálisan is változtatják elkövetési helyeiket, hiszen Somogy megyében a Siófoki járásában 2010 és 2017 között minden évben a nyári hónapokban tetőzött a lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel, míg a megyeszékhelyen, Kaposváron novemberben és decemberben történik a legtöbb ilyen bűncselekmény – 2010 decemberében 35 ilyen elkövetés volt.

2012 és 2016 között jelentősen csökkent a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma, míg 2012-ben 451 259 bűncselekmény történt, 2016-ban már csak 277 166 esetet regisztráltak. Ebből a legtöbb lopásból volt, szám szerint 78 296.