A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Augusztus végén írtunk arról, hogy már négy ember meghalt a délről érkező szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi lázban, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legutóbbi, pénteki jelentéséből azonban az derül ki, hogy augusztus 31. és szeptember 6-a között még egy halálesetet jelentettek Magyarországról a betegséggel összefüggésben.
Szerbiában eközben öten, Görögországban pedig ketten haltak meg a kórtól.
Bár korábban Olaszországból, Romániából és Görögországból is több megbetegedést jelentettek, mint Magyarországról, a jelentés szerint most a vizsgált egy hétben Magyarországon betegedtek meg a legtöbben a vírustól, összesen 38-an. A nem EU-tag Szerbiában még ennél is rosszabb a helyzet, ott 49 megbetegedést jelentettek.
A jelentés szerint emellett Magyarországon is érinti a járvány a lóféléket is.
Az ÁNTSZ korábbi közlése szerint a nyugat-nílusi vírus 50 éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10-40 körüli fertőzött. A vírust a fertőző madarak hozzák be, de a szúnyogok terjesztik, az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg.
A betegség 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek, a fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom-, ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet. Az emberek az esetek többségében 3 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat.
A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák is még fejlesztés alatt állnak, így a leginkább a szúnyogcsípések elkerülésével lehet ellene védekezni.
