Nem akárki szállt bele a kormány foggal-körömmel védett kereszténydemokráciájába

A hajléktalanokat sújtó rendelkezés ugyanakkor jelent meg, amikor a keresztény kultúra védelméről szóló alkotmánymódosítás, ami eléggé önleleplező

– fogalmazott az Index tudósítása szerint az Eötvös Csoport szerda esti rendezvényén Sólyom László.

Ez az a társaság, amely a közéleti kérdésekről szokott rendszeres vitákat tartani, és amely a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömöríti.

A jezsuita Párbeszéd Házában tartott szerdai rendezvényen a politikai katolicizmus volt a téma, ekkor szólalt fel Sólyom is. A volt köztársasági elnök azt mondta, az alaptörvény Magyarországot akarja megőrizni keresztény országnak. Valójában azonban a szekuláris status quót akarják megvédeni „a muszlim inváziótól”, a keresztény hithez ennek nincs köze. Szerinte a fő kérdés az, hogy hogyan lehet valódi hit nélküli keresztény kultúra.

Sólyom azt is mondta, hogy a kereszténység védelme ma inkább olyan, mint a migránsok nélküli migránsveszély.

Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője úgy látja, „ha egy politikai erő a maga legitimációjára próbálja felhasználni a kereszténységet, az nem hitbéli buzgóság”. „Azt látjuk, hogy Magyar- vagy Lengyelországban az állam próbálja az egyház érdekeit védeni, sokszor még akkor is, ha az egyház ezt nem kéri, aztán az állam ezt a maga érdekében felhasználja” – tette hozzá.

Török Csaba katolikus pap, teológus a Vatikánt hozta fel példának, amely szerinte arra törekszik, hogy a politikával való érintkezés a lehető legminimálisabb legyen. „Ez a világegyházban alapvetés, tanultak abból, hogy már sokszor megégették magukat, de Magyarországon még nem nagyon jelent meg."