Öt év alatt tíz százalékkal csökkent a középfokú oktatásban részt vevő roma gyerekek száma – ez derült ki a Társadalmi riport 2018 című, nemrég megjelent tanulmánykötetből, amelyből a legújabb HVG-ben olvasható az egyik legfontosabb fejezet.
A magyarországi romák társadalmi integrációjával foglalkozó HVG-Ténytár összegezte a felsőoktatás helyzetét is. Ezek szerint az egyetemi férőhelyek csökkenése a romákat érinthette a leginkább. 2015-ben a roma fiatalok 1,7 százaléka tanult diplomát kibocsátó intézményben, 2017-ben már csak 0,8 százalékuk jutott el főiskolára vagy egyetemre. Ez pontos számokra lefordítva azt jelenti, hogy 12-13 ezerről 6-7 ezerre esett vissza a magukat cigánynak tartó diákok száma a magyar.
Az elemzés szerint azonban a leghátrányosabb helyzetben lévő réteg integrációja egyértelműen javult. A Társadalmi riport elemzője azt állítja ugyanis, hogy öt év alatt majdnem 20 százalékkal nőtt a cigány etnikum jelenléte a munka világában. 2013-ban csupán 26 százalékuk, tavaly viszont már majdnem minden második (45 százalék) roma dolgozott. A teljes igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez a jelentős emelkedés a közmunka elterjedésének köszönhető. A Tárki vizsgálata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar iskolarendszernek sokkal többet kell tennie azért, hogy cigányság sokgenerációs hátránya gyorsabban csökkenjen.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
A miniszterelnök elsősorban Ukrajna ellen hangolt a péntek reggeli rádióinterjúban.
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
