Több mint tízezer „túlkoros” egyetemista és főiskolás szerezhetett volna diplomát az utóbbi hónapokban, ha évekig tartó halogatás után záróvizsgát tett volna. Több felsőoktatási intézmény egészen komoly mentőakciót indított azért, hogy minél kevesebb oklevél vesszen el.
„Egyszer csak jött egy üzenet a tanszéktől az immár befejeződött tanévben, hogy ha nem akarom veszni hagyni a diplomámat, akkor siessek, mert utoljára ebben a szemeszterben záróvizsgázhatok” – mondta a HVG-nek az ELTE volt hallgatója, aki még 2004-ben kezdte meg a tanulmányait. És bár a bölcsészdiplomáját időben átvette, a tanári végzettséghez szükséges szakdolgozatot nem írta meg, így záróvizsgára sem jelentkezhetett. Több mint tízezer olyan exhallgató szerepel az egyetemi-főiskolai nyilvántartásokban, aki 2006, vagyis a bolognai rendszer bevezetése előtt kezdte meg tanulmányait, és bár eljutott az abszolutóriumig (azaz valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményen túljutott), záróvizsgát nem tett. A „hagyományos” egyetemi-főiskolai képzések tanulói néhány éve ultimátumot kaptak az oktatási államtitkárságtól: aki a 2017/2018-as tanévben nem adja le a szakdolgozatát, és nem megy át a záróvizsgán, elveszíti a diplomaszerzés lehetőségét.
Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi egy-másfél évben százával küldték ki a közelgő határidőre emlékeztető e-maileket, leveleket és Neptun-üzeneteket a felsőoktatási intézmények. Nem volt könnyű dolguk, a tanulmányi nyilvántartásokban szereplő, tizenkét-tizennégy évvel ezelőtti e-mail-címek, telefonszámok és postacímek egy része ugyanis már elavult. „Diplomahalasztók, figyelem!” – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem például ezzel a feltűnő címmel tett közzé tájékoztatást saját oldalán, az Edutus Főiskola részletes „határidőnaplót” készített azoknak, akiket összezavartak a törvénymódosítások, máshol Facebook-csoportokban és levelezőlistákon próbálták figyelmeztetni az exhallgatókat a jogszabályra.
A HVG úgy tudja, több fővárosi és vidéki egyetemi tanszéken maguk az oktatók keresték meg volt tanítványaikat. Az ELTE kommunikáció tanszékének vezetője korábban például a Facebookon kért segítséget azoknak a „majdnem diplomásoknak” a felkutatásához, akikkel nem tudták felvenni a kapcsolatot. A Kodolányi János Főiskolán egészen komoly mentőakciót szerveztek, először e-mailben és telefonon próbálták figyelmeztetni a 2006 előtt kezdett kodolányisokat. „Arra is kértük hallgatóinkat, hogy ha tartják a kapcsolatot régi csoporttársaikkal, nekik is szóljanak, de az alumni adatbázisba regisztráltaknak is küldtünk e-mailt. Facebook-oldalunkon is többször felhívtuk a figyelmet a határidőre, sőt fizetett Facebook-kampányban is próbáltuk elérni a hallgatóinkat” – közölték a HVG-vel, hozzátéve: még a Facebookon és a LinkedIn szakmai-üzleti közösségi portálon is próbálták felkutatni az érintetteket.
Összesen 15 486 diplomát adhattak volna ki a 2006 előtt indult képzések után az egyetemek és főiskolák a 2017/2018-as tanévben, ha az összes exhallgató leadta volna a szakdolgozatát és letette volna a záróvizsgát. Tavaly szeptemberben legalábbis még ennyi „régi típusú” képzésben abszolutóriumot szerzett diák volt a felsőoktatási nyilvántartásban (sőt, mivel a rendszerben csak a 2006 utáni hallgatók szerepelnek, valójában még több képzésről lehet szó). Júliusra kétezerrel csökkent a számuk, vagyis – hiába vetettek be mindent az egyetemek és főiskolák – a többség veszni hagyta a diplomáját. Az ELTE-n például a tanév végéig a 3870 lehetséges közül csak 846-ot zártak le, vagyis több mint háromezer diploma „veszett el”. A Kodolányi János Főiskolán – ahol még 2x10 órás záróvizsga-felkészítő kurzust is indítottak, sőt a jelentkezők online is bekapcsolódhattak az oktatásba – a közel 800 egykori hallgató közül csupán 283-an tettek záróvizsgát.
Persze a 2006 utáni, már bolognai típusú képzésben tanuló BA- és BSc-szakosoknak is figyelniük kell a határidőkre. Azoknak, akik a 2012/2013-as tanévben vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat, az abszolutórium megszerzését követő öt éven belül záróvizsgázniuk kell, különben ők is elveszítik a diplomaszerzés lehetőségét. A pályakövetési rendszer adatai szerint ugyanis az alap- és mesterszakosok is hajlamosak halogatni a diplomázást. A 2014-ben végzettek közül minden harmadik hallgató úgy zárta utolsó szemeszterét, hogy az oklevelét nem vehette át. Van, aki a sikertelen záróvizsga, a szakdolgozat csúszása, munkahelyi leterheltség vagy párhuzamos képzések miatt nem tudja megszerezni a diplomát, többségüknek azonban a szükséges nyelvvizsga hiánya okoz problémát – eddig több mint 91 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon.
A régi képzések hallgatói közül is csak azok vehették át a diplomájukat júliusban, akik bemutatták nyelvvizsga-bizonyítványukat, a többiek a nyelvvizsga megszerzése után kaphatják meg a bőrkötéses oklevelet. Ám könnyen előfordulhat, hogy abban már más egyetem vagy főiskola neve szerepel majd, mint ahol elkezdték tanulmányaikat a 2000-es évek elején. Az utóbbi tíz-tizenkét évben jó néhány intézmény alakult át ugyanis, vagy kapott új nevet. Azok például, akik 2006 előtt felvételiztek Szombathelyre, még a Berzsenyi Dániel Főiskola elsőévesei voltak, de – a két intézmény tavalyi integrációja miatt – már az ELTE diplomáját kapták meg. Hasonló a helyzet a Nyíregyházán, Egerben, Kecskeméten vagy éppen Dunaújvárosban végzettekkel, akiknek alma materét két éve léptették elő alkalmazott tudományok egyetemévé, így diplomájukba már a Nyíregyházi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem a Dunaújvárosi Egyetem vagy a kétszeres névváltáson átesett Neumann János Egyetem pecsétje kerül.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
