Közzétette legfrissebb statisztikáit az Eurostat, vette észre a Népszava. Az új adatsor a 2016-os évet mutatja, akkor mintegy 1,7 millió, 75 évnél fiatalabb uniós polgár halt meg. Közülük 741 ezren tovább élhettek volna, ha megfelelő egészségügyi ellátást kapnak, 422 ezer betegsége pedig kezelhető lett volna.

A halál oka az esetek 68 százalékában a szívroham, a stroke vagy a rák volt.

A többek között a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokkal megelőzhető halálesetek aránya Magyarországon 51,7 százalék volt, ez a második legrosszabb az EU-ban Szlovénia után. Azaz

2016-ban a 75 évnél fiatalabb magyarok több mint felét meg lehetett volna menteni.

A halálos, de kezelhető betegségek esetében nem jó, de nem is kiugróan rossz a magyar arány, 27,8 százalékos, Románia például mögöttünk van (31,9 %). A legkisebb arányt Franciaország (19,3%), Belgium (20,5 %) és Dánia (21 %) produkálta.

Összességében Magyarországon tízből nyolc ember halálát meg lehetett volna előzni, azaz 46 387 ember hunyt el idő előtt.

Ez a harmadik legrosszabb mutató az EU-ban Románia és Litvánia után.

Ennél újabb statisztika nem áll még rendelkezésre, ám a 2019-es évre nem jó jel, hogy az egészségügy nehezebb gazdasági helyzetbe kerülhet: idén először esett a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás (a 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik), és idén júliusra 47,3 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a hazai egészségügyi intézmények, kórházak és a klinikával rendelkező egyetemek.