Fordulat az izraeli–iráni háborúban: Moszkva kétszeresen is elszámította magát
Oroszország sorra veszíti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, s az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát.
Magyarország és Lengyelország ellenállása miatt nem tudtak közös nyilatkozatot kiadni a jogállamisági párbeszédről az Európai Unió szakminiszterei.
Az Általános Ügyek Tanácsa (mely a tagországok uniós minisztereit foglalja magában) kedden tartotta ülését, melyen az úgynevezett éves jogállamisági párbeszédről is elkészítette volna a következtetéseit. A finn elnökség – a tagállamok megkérdezésével – már hónapok óta azon dolgozott, hogy elkészítsen egy szöveget, mely az eredményeket foglalja össze. A 2014-ben elindított jogállamisági párbeszéd lényege, hogy elérje: a tagállamok betartsák az Európai Unió alapszerződéseiben foglaltakat.
A következtetéseket a tervek szerint kedden el is fogadták volna, csakhogy parázs vita alakult ki, végül a budapesti és a varsói kormány nem támogatta. A Tanács így hivatalosan csak úgy adhatta ki a szöveget, hogy azzal nem mindenki értett egyet, de
26 tagállam támogatta.
A kiadott szöveg szerint a 26 tagállam meg is egyezett abban, hogy a párbeszéd kifejezetten hasznos eszköz, sőt tovább is kell erősíteni. Egyetértettek azzal a felvetéssel is, hogy az Európai Bizottság készítsen éves jelentést az egyes tagállamok jogállamisági helyzetéről.
Tytti Tuppurainen, a soros EU-elnökséget betöltő Finnország EU-ügyi minisztere sajtótájékoztatóján elismerte, hogy pont az Európai Bizottság szerepe okozta a legnagyobb vitát, vagyis az, hogyan használják fel a jelentésüket a jogállamiság betartása érdekében.
A politikus nem akarta megnevezni a két renitens országot, de mind a Bloomberg, mind pedig az EUobserver a magyarokat és a lengyeleket nevezte meg.
Ezt erősíti meg is, hogy Varga Judit magyar igazságügyi miniszter véleménycikket jelentetett meg az Euronews oldalán, melyben visszautasította nemcsak a jogállamisági mechanizmust, hanem azt a tervezetet is, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatások összegét.
A legtöbb javaslat olyan irányba mutat, melynek eredményeként a bizalom helyébe intézményesített bizalmatlanság lép, az alkotmányos párbeszédet az egyoldalú betagozódás elvárása váltja fel, a kohéziót pedig tovább gyengíti az újabb és újabb megosztottság – írta Varga Judit.
