Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Egyre pozitívabban viszonyulnak a magyarok az Európai Unióhoz – derült ki a 2019 novemberében végzett Eurobarométer közvélemény-kutatásból. Az Európai Bizottság kedden tette közzé a Magyarországra vonatkozó nemzeti jelentést, mely az EU összes tagállamában végzett felmérés magyarországi adatainak részletesebb elemzésén alapul.
A jelentés szerint Magyarországon az előző évhez képest
43 százalékról 53 százalékra emelkedett azok száma, akiknek a fejében pozitív kép él az EU-ról.
A magyarok több mint fele tehát kedvező színben látja az Uniót, ami a hatodik legjobb eredmény a 27 tagállam között, és jelentősen felülmúlja a 43 százalékos uniós átlagot.
Ezzel szemben csak a magyarok 10 százaléka viszonyul negatívan az EU-hoz, 37 százalékuk pedig semlegesen. Az EU jövőjével kapcsolatban a magyarok majdnem kétharmada (64 százalék) derűlátó, ami a borúlátók arányának (30 százalék) több mint a duplája.
A jelentés összefoglalójából az is kiderült, hogy a magyarok az ország aktuális helyzetét inkább pozitívnak látják. Bár az előző adatfelvételhez képest a magyarok kisebb része gondolja, hogy a bevándorlás az ország legfontosabb problémája, az EU tekintetében mégis az egyik legjelentősebb gondnak tartják.
A klímaváltozás megítélése is érdekes mintát mutat: míg a magyarok az Unió második legfontosabb problémájának ezt a témakört látják, saját országuk szempontjából ugyanezt hátrébb helyezték el a listán.
Magyarország legfontosabb problémájának továbbra is az egészségügyi és a szociális biztonságot látják.
Az uniós mintához hasonlóan egyébként a magyarok körében is a televízió a legnépszerűbb médiafogyasztási eszköz, amit az internet követ. Ebből következik, hogy a többségük a tévéből tájékozódik a hazai hírekről, bár ez az arány jelentős különbségeket mutat a különböző korosztályokban.
Ahogy az EU egészében, úgy az emberek több mint fele Magyarországon is megbízható információforrásnak tartja a médiát, és ugyanennyien gondolják azt, hogy a médiára politikai és gazdasági nyomás nehezedik.
A magyar lakosság háromnegyede úgy érzi, hogy gyakran találkozik olyan hírekkel, melyek részben vagy egészben hamisak. Nagy részük úgy véli, hogy könnyedén azonosítja ezeket, de problémának tartják őket.
