A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a koronavírus-járvánnyal és az ágazat felgyorsuló reformjával nehezített pályán is jól lavíroztak 2020-ban. Kincses Gyula a MedicalOnline-nak adott interjúban azt mondta, hogy sikerült a szakmapolitika fő áramába emelni, tényezővé tenni a kamarát, „és ez nemcsak a döntéshozókkal való aktív, és időnként eredményes párbeszédet jelenti, hanem azt is, hogy a társadalom előtt is növekedett a MOK presztízse”.

Szerinte ahhoz, hogy eredményeket értek el és változások indultak az ágazatban, hozzájárult az is, hogy a vírushelyzet reflektorfénybe helyezte az egészségügyet,

aminek nyomán a kormány felismerte, hogy a reformok nem halogathatók, és muszáj szakmai partnerségre törekednie az orvostársadalmat képviselő testülettel.

Az interjúban szóba került, hogy kis túlzással alku nélkül foglalták jogszabályba a MOK bértábláját, és melléjük álltak a hálapénz kivezetésére irányuló törekvésükben is. „Az egészségügy átalakításához szükséges két legfontosabb alapfeltételünk teljesült, így nem érezhetjük úgy, hogy csupán biodíszletként használták köztestületünket a politikai célok elérése érdekében” – fogalmazott az elnök.

Arra a kérdésre, hogy mégis alaposan meglepődtek, amikor kézhez vették az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény tervezetét, és mindössze négy órát kaptak a munkaanyag áttekintésére, Kincses Gyula úgy reagált,

mellbevágott bennünket a csomagolás, és az, hogy egyeztetés nélkül készült el a törvény, kemény, orvosérdekeket sértő kiételekkel. Ez széleskörű felháborodást keltett, de utólag, de azért sikerült néhány fontos dolgot szögletre mentenünk.

Azzal kapcsolatban, hogy engedélyeztetni kell majd, ha egy egészségügyi dolgozó másodállást szeretne vállalni, az elnök arra számít, hogy az engedélyek zömét automatikusan kiadják.

Beszélt arról is, hogy a járvány után nem szabad ugyanahhoz a struktúrához és működési rendhez visszatérni az egészségügyben, mint ami előtte volt. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány hihetetlen szenvedést, terhelést, károkat okoz, ugyanakkor vannak előnyei is. „Például a telemedicinában, a távgyógyításban olyan fejlődés történt az elmúlt hónapokban, mint eddig soha” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a pandémia rámutatott az ellátórendszer szerkezeti hibáira, a kihasználatlan kapacitásokra, és főleg arra, hogy növelni kell a rendszer adaptivitását.