Az ügy előzménye, hogy több dolgozó is panasszal fordult Kiss-B. Atilla főigazgatóhoz Kriza Zsigmond ügyvezető viselkedésével kapcsolatban – írta az index.hu. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vizsgálatot rendelt el, hogy a főigazgató eleget tett-e a panaszok kivizsgálásának, és úgy ítélték meg, „elvárható gondossággal járt el”.
Tavaly azonban a Biztonságos Terek Alapítvány közérdekű adatigényléssel fordult a Budapesti Operettszínházhoz, miután a főigazgató közölte, a Kriza Zsigmonddal szemben tett panaszok kivizsgálásával külső szakértő céget bízott meg.
Mivel azonban az Operettszínház az adatigénylést csak részlegesen teljesítette, az alapítvány a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A NAIH most megállapította, hogy az Operettszínház megszegte az adatigénylő jogát, amikor a szerződésnek a vizsgálat módszertanára vonatkozó részeit nem osztotta meg – olvasható a portálon. A jelentés nem tartalmazott érdemi információt, ezért az alapítvány az adatszolgáltatás kiegészítését kérte – mondta az Indexnek Rihay-Kovács Zita az alapítvány képviseletében.
2019 második felében több mint harmincan hagyták ott a Budapesti Operettszínházat, legtöbben Kriza Zsigmond vezetési stílusára panaszkodtak, az elviselhetetlen légkörre, sokan szexuális zaklatással, hatalommal való visszaéléssel vádolták – emlékeztetett az Index. 2020 februárjában Kriza Zsigmond távozott a Budapesti Operettszínházból, de az intézmény nem tettek említést zaklatás gyanújáról vagy hatalommal való visszaélésről, viszont méltatták Kriza munkáját. Később Kiss-B. Atilla főigazgató beismerte, hogy Krizára „rávetült a gyanú árnyéka”, ezért közös megegyezéssel távozott a színházból.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy nem hallgatták meg az áldozatokat az Operettszínházban történt zaklatási ügy kivizsgálásakor – írta az Index.
