Budapesten tartott sajtótájékoztatót Didier Reynders jogérvényesülési EU-biztos péntek reggel. Reynders európai jogállami jelentésekhez kapcsolódó körútja részeként látogatott el Magyarországra is, a hetekben több EU-tagállamot meglátogat, hogy feltérképezze a különböző jogi fejleményeket, hazánkban különös tekintettel a demokratikus, igazságszolgáltatási deficitekre.

Reynders azt mondta, Magyarország mellett Lengyelországot is vizsgáló útján igazságszolgáltatás minősége és hatásossága, a korrupcióellenes harc, a sajtószabadság és a közszférai fékek és ellensúlyok rendszerére került fókuszba, ahogy ez Európai Bizottság által az kiadott jogállamisági jelentésben is történt. Ennek elkészítését hosszas kutatás; négyszáz tagállami út, kétszáz írásos hozzájárulás, és a járvány alatt videóhívások százai előzték meg, Reynders szerint pedig pont a Magyarország által kérdőre vont kutatási módszereket erősítették meg a viták, amelyeket a héten hallott Budapesten.

Az EU-biztos látogatása során ellátogatott az Országgyűlés üléseire, illetve volt lehetősége mind kormánypárti, mind ellenzéki küldöttségekkel tárgyalni. Reynders tapasztalatai alapján ugyanazok a viták folynak a parlamentben, amelyekről a jogállamisági jelentés is szól.

Reynders a hvg.hu kérdésére azt mondta, a Pegasus-ügyről is beszélgetett az Országgyűlésben, és ugyan ő is megtudta (bár nem Kósa Lajostól), hogy a magyar hatóság használta a kémszoftvert, a kormány továbbra is azt állítja, hogy ez jogszerű keretek között történt. Most az adatvédelmi hatóság vizsgálatára várunk – mondta Reynders, akinek a portfóliójába tartoznak a GDPR-ügyek is, és szorgalmazza, hogy minden tagállam aktívabban vegyen részt az adatbiztonság kérdésében.

A biztos Varga Judit igazságügyi miniszterrel is találkozott, beszélgetésükről viszont mindössze annyit mondott, hogy igyekezett a jelentés tartalmát elmagyarázni neki, és irányvonalakat mutatni, hogyan tudna Magyarország megfelelni a demokratikus kritériumoknak. Bár diplomatikusan hozzátette, hogy minden tagállam illetékeseivel beszél a jelentésről, azt is leszögezte, hogy

a Bizottság jövőre már nemcsak megállapításokat, hanem konkrét javaslatokat is fog tenni jogállamisági kérdésekben.

Reynders szerint ez segíthet az államoknak tisztábban látni az elvárásokat, de ha ez sem segít, akkor készen állnak szankcionáló mechanizmusokat is bevetni, mondta a hvg.hu kérdésére. Azt egyébként elismerte, hogy a magyar jogrendszer fejlődött a digitalizáció, valamint a bírói fizetések terén.

A jogérvényesülési biztos emellett találkozott Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel is, valamint a Kúria elnökénél, egyetemeken és civil szervezeteknél is járt, hogy a jelentések tartalmáról beszélgessen. Szerinte ennek célja, hogy kialakuljon egy jogállami kultúra Európában, és ha más nem, idővel kérdőre lehessen vonni az olyan törvényeket, mint a magyarországi civiltörvény, az egyetemi átalakítás, vagy éppen a melegellenes gyermekvédelmi törvények. Utóbbi Reynders szerint nemcsak diszkriminatív, de például a különböző sajtótermékek terjesztési szabadságáról szóló EU-s törvénykezéssel is szembemegy.

Reynders Magyarország mellett Lengyelországról beszélt sokat: most először fordul elő, hogy egy tagállam EU-szerződési alapokat, jelenleg az EU-jog felsőbbrendűségét kérdőjelezi meg, és leszögezte, hogy bár nem egyetérteni lehet, a kötelező érvényű EU-s törvényeket mindenkinek be kell tartani.