Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Németh Szilárd a csepelieket és a soroksáriakat biztatta arra, hogy fogjanak össze és segítsenek a háború elől menekülő kárpátaljai magyaroknak. Mindennek az illusztrálására ő maga is adományokkal – sólet- és gulyáskonzervvel, Gyermelyi tésztával, Béres cseppel – pózolt, mégpedig egy Nagy-Magyarország térkép előtt.
A dekorválasztás mellett azért is nehéz szó nélkül elmenni, mert, ahogy Sz. Bíró Zoltán a hvg360-nak adott interjúban fogalmazott: „nehéz kormányoldali szereplők egyes mondatait másképp értelmezni, mint olyan gesztust, amivel fenn akarják tartani annak lehetőségét, hogy ha a »dolgok úgy alakulnak«, Ukrajna egy része akár hozzánk is kerülhet.” A történész, Oroszország-szakértő akkor az interjúban azt mondta, vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása.
Sz. Bíró Zoltán: Orbán Viktor azt hiheti, Oroszország barátjaként maga is nagyobbnak látszik
Orbánék feltűnően fagyosan viszonyulnak az ukrán szuverenitás kérdéséhez. Vajon mit nyerne a magyar kormány, ha sor kerülne keleti szomszédunk feldarabolására? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása.
