Az Európai Unióval folytatott vitákban a Fidesz fő szövetségese a vezető lengyel kormánypárt, most azonban nem érti, hogy mi van.
„Csodálkozunk, hogy Magyarország nem támogatja határozottan Ukrajnát, de ez Magyarország ügye, és az ő nemzeti érdekeié” – mondta hétfőn az egyik legfontosabb lengyel kormánypolitikus arról, hogy az Orbán-kormány nem szállít fegyvert a megtámadott Ukrajnának. Figyelemre méltó, hogy a 72 éves Ryszard Terlecki történészprofesszor, a vezető kormánypárt (a Jog és Igazságosság) frakcióvezetője, egyúttal a képviselőház alelnöke, Jaroslaw Kaczynski pártelnök bizalmasa, aki fontos szerepet játszott már az 1989 előtti illegális ellenállásban is, többes számban fogalmazott: „csodálkozunk”.
Lengyelország a maga részéről szállít fegyvert Ukrajnának, jórészt adományként: eddig több tízezer ágyú- és harckocsilőszert, amiből a legnagyobb hiány volt, 100 darab 60 mm-es mozsárágyút, 10 ezer Grot gépkarabélyt lőszerrel, 42 ezer kevlársisakot és drónokat. A két ország között pedig vannak ellentétek, nem elsősorban a lengyel kisebbség helyzete miatt, hanem a súlyos konfliktusokkal terhes közös történelem megítélésében. Most mégis azt mondta mind a kormány, mind az ellenzék, hogy az orosz támadás fényében ezen túl kell lépni.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit folyamatosan frissülő cikkünkben követhetik:
Súlyos tüzérségi támadás érte Harkiv főterét. Közben Kijev felé tart egy hosszú, több kilométeres orosz konvoj. Hetven ukrán katona halt meg egy támadásban. Kanada egy időre beszünteti az olajvásárlást az oroszoktól, és helyette fegyvert küld a háború sújtotta Ukrajnába. Percről percre frissülő hírfolyam az orosz-ukrán helyzetről.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Szerinte a tiszások is meg fogják ismerni a Magyar Péter-i poklot.
