Felmérést készített az Allianz Hungária arról, hogy milyen gyakran járnak a magyarok különböző szűrővizsgálatokra. Eszerint a résztvevők

• 31,6 százaléka rendszeresen jár
• ugyanennyien alkalomszerűen, panasz esetén kérnek időpontot
• 26,8 százalék pár évente megy szűrővizsgálatokra, alapvetően akkor, amikor eszébe jut
• 9,9 százaléka még nem járt szűrővizsgálaton.

A kutatás tanulsága szerint minden korosztály képviselői között akadnak olyanok, akik nem járnak specifikus vizsgálatokra (összesen 4,1 százalék), kivéve a legfiatalabb Z generációt (18-25 évesek), akik mindegyike volt már valamilyen szűrésen, illetve egy bizonyos életkortól kezdődően tervezi (22,2 százalék).

A leggyakrabban látogatott vizsgálat a szemészeti:

• a kitöltők 94,2 százaléka volt már ilyen vizsgálaton életében
• 66,8 százalékunk az elmúlt három évben,
• 27,3 százalékunk ennél régebben,
• 5,8 százalékunk pedig bizonytalan vagy még sosem volt.

Ultrahangvizsgálat:

• 88,6 százalékunk volt már ultrahangvizsgálaton életében
• 67,3 százalékunk az elmúlt három évben,
• 21,3 százalékunk ennél régebben,
• 11,4 százalékunk nem tudja felidézni az idejét, vagy még sosem volt.

Nőgyógyászat, urológia:

• 80,3 százalékkal a nőgyógyászati, illetve urológiai vizsgálat összességében a harmadik legnépszerűbb
• 65,3 százalék az elmúlt három évben,
• 14,9 százalék ennél régebben,
• 19,7 százalék pedig bizonytalanul emlékszik, vagy még nem volt.

Bár általánosságban ezek a harmadik legnépszerűbb vizsgálatok, az idei évben viszont a leggyakoribbak voltak, mivel 27,8 százalékunk járt nőgyógyásznál, urológusnál idén. A 26-41 éves korosztály (Y generáció) tűnik a leginkább lelkiismeretesnek, ugyanis 34,3 százalékuk járt ilyen vizsgálaton 2022-ben.

Kardiológia:

• 65,6 százalék járt valaha kardiológiai vizsgálaton
• 40 százalék az elmúlt három évben,
• 25,6 százalék ennél régebben.

Emlőszűrés:

• csak a megkérdezettek 13,7 százaléka járt ilyen vizsgálaton 2022-ben,
• 15,9 százalék tavaly,
• 26,1 százalék ennél régebben,
• 44,3 százalék pedig bizonytalan vagy még soha, illetve neméből adódóan nem releváns számára ez a vizsgálat.

A legkevesebben csontsűrűség-vizsgálaton voltak eddig életükben (38,2 százalék), ez érthető is, hiszen ez nők esetében csak menopauza után válik alapvető kritériummá, míg férfiaknál ennél is később, csak időskorban releváns, hiszen az ő csontsűrűségük alapvetően nagyobb.