Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Nyugat és Oroszország közötti kommunikációs csatornák ellehetetlenülésével a világ az ukrajnai békének még a reményét is feladja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban a Konzervatív Partnerségi Intézet (CPI) pódiumbeszélgetésén.
Azt sérelmezte, hogy amikor a magyar kormány a kommunikációs csatornák fenntartása mellett érvelt, akkor azonnal oroszbarátnak vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének minősítették.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió "teljességgel félrekezelte" az ukrajnai válságot, az volt ugyanis az érvelés a szankciók mögött februárban, hogy azok majd térdre kényszerítik az oroszokat és segítenek gyorsan véget vetni a háborúnak, de most november van, s a fegyveres konfliktus egyre csak brutálisabb és az európai gazdaság került padlóra. Szerinte veszélyesek a jelenlegi washingtoni kormányzat intézkedései, mivel azok hozzájárulhatnak a helyzet eszkalációjához.
A miniszter ezt követően a béke fontosságáról beszélt, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy amikor ezt említi, akkor egyesek azonnal az "oroszok kémjének" titulálják, az európai uniós tagállamok körében szerinte jelenleg inkább egyfajta "háborús és eszkalációs retorika" tapasztalható.
Szijjártó egy tévéműsorban: Leírta mindenki, hogy micsoda egy sz*r alak vagyok, hogy a Lavrovval találkoztam
Így reagált a magyar külügyminiszter a személyét ért kritikákra.
Kijelentette, Magyarország továbbra is a kommunikációs csatornák nyitva tartásában érdekelt a béke reményében, függetlenül attól, hogy erről ki mit gondol, a kormány politikájának nincs ukrán vagy orosz aspektusa, kizárólag a nemzeti érdek számít.
Végül ezzel kapcsolatban az európai politika "álszentségét" kárhoztatta, mondván, hogy több EU-s külügyminiszter kollégája is rendszeresen támogatásáról biztosítja négyszemközt vagy sms-ben, de ezt nem merik nyíltan vállalni politikai okokból.
Beszélt az 1956-os forradalom évfordulóról is. Azt mondta, a magyaroknak senkinek sem kell elmagyaráznia, hogy milyen, amikor egy óriási hadsereg átgázol az országon és állampolgárok százezrei kényszerülnek külföldre menekülni. Történelmi tanulságnak nevezte, hogy bármikor konfliktus volt Kelet és Nyugat között, azon Közép-Európa mindig vesztett.
