A Kulturális és Innovációs tárca szerint március közepéig tisztázzák a kérdést az Európai Bizottsággal.
Nem fogadja el a kormány az Európai Bizottság döntését, amely szerint Brüsszel felfüggeszti az Erasmus+ programot a magyar alapítványi egyetemeken – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Hétfő reggel a Népszava szellőztette meg, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A lap értesülése szerint erről a bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat.
A magyar kormány a cikk megjelenése után hosszan hallgatott, végül a kulturális és innovációs tárca törte meg a csendet. Közleményükben, amelyet a hvg.hu- nak is elküldtek, leszögezték, hogy a bizottsági döntés a jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti. Mint írták,
az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.
Ebben semmi újdonság nincs, hiszen ezt korábban az Európai Bizottság is hangsúlyozta.
A minisztérium azt is hozzátette, hogy – mivel Magyarország minden vállalását teljesítette – nem fogadják el Brüsszel azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor – írták.
A magyar diákok kizárásával az ellenzéki pártok sem értenek egyet. Cseh Katalin és a Momentum másik EP-képviselője, Donáth Anna levelet írt az Európai Bizottság illetékeseinek, amelyben arra kérik őket, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartására – anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei. A Demokratikus Koalíció pedig törvényjavaslatot nyújt be azért, hogy a magyar egyetemek visszakerülhessenek az Erasmus+-ba.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
